Az ukrán elnök hétfő éjjeli videóüzenetében arról beszélt, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások. Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.

Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.

Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál. Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.

Zelenszkij azzal is vádolta az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be. Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.

"Bármilyen is legyen az ukrajnai hadművelet végkimenetele"

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és "akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele", erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.

A Telex idézi Peszkov nyilatkozatának többi részét, amelyben a szóvivő elmondta: Putyin nem mondott olyat, hogy nukleáris fegyvereket vetne be abban az esetben, ha a NATO közvetlenül beavatkozna Ukrajnában, csupán nagyon egyértelmű volt, abban, hogy „ennek megakadályozására minden eszközt bevet”.

Peszkovnak nincs kétsége afelől, hogy katonai értelemben Oroszország minden célját eléri Ukrajnában.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fennhatóságát Oroszország eddig sem ismerte el és a jövőben sem fogja, ezért nem működik együtt, de Peszkov szerint ez nem is indokolt, mert – Peszkov állítása szerint – Oroszország nem támad civileket Ukrajnában. „Hogy akkor ki semmisíti meg a polgári infrastruktúrát például Mariupolban? A náci egységek, amelyek egyszerűen megölik azokat a civileket, akik elmenekülnének a városból” – közölte az orosz elnöki szóvivő.

Mariupol "felszabadítása"

Gyenyisz Pusilin, a donyecki "népköztársaság" vezetője hétfőn Mariupolban Ramzan Kadirov csecsen vezetővel megvitatta a dél-ukrajnai kikötőváros további "felszabadítására" vonatkozó terveket.

"Megvitattam Ramzan Kadirovval, a Csecsen Köztársaság vezetőjével Mariupolban a város felszabadítását célzó művelet menetét. Kifejeztem mély elismerésemet azért, hogy védőinkkel vállvetve a Csecsen Köztársaság harcosai kiűzik a náci bűnözőket a Donyec-medence területéről" - írta Pusilin a Telegram-oldalán.

"Megvitattuk a további együttműködésre vonatkozó terveket, ideértve a harci tevékenységek végét követő együttműködést is" - tette hozzá.

Kadirov egyébként a múlt héten közölte, hogy csecsen csapatok kezére került a mariupoli városháza, bár független forrásból egyelőre nem erősítették meg a hírt.

Mariupolt már hetek óta ostromolják orosz alakulatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a városban csaknem százezer ember maradt víz-, áram- és élelmiszer-ellátás nélkül.

(A nyitóképen: Megrongálódott orosz tankot néz egy ember a kelet-ukrajnai Trosztyanecben 2022. március 28-án.)