Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a brit parlament alsóházában Londonban 2022. január 31-én. Johnson bocsánatot kért, amiért a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korábbi zárlatok idején partikat és egyéb összejöveteleket rendeztek a londoni miniszterelnöki hivatalban.
Nyitókép: MTI/AP/Brit parlament/Jessica Taylor

Boris Johnson: Oroszország háborús bűncselekményeket követ el

A brit kormány ismét kizárta, hogy a Nyugat repüléstilalmi övezetté nyilvánítsa az ukrán légteret, vagy egyéb módon közvetlenül, fegyveresen bekapcsolódjon az ukrajnai háborúba. 

Boris Johnson kormányfőt a londoni alsóházban, a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni félórájában a Skót Nemzeti Párt (SNP) frakcióvezetője, Ian Blackford kérdezte arról, hogy London támogatja-e Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségre vonását a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) előtt háborús bűnök vádjával.

Johnson válaszában kijelentette:

teljes mértékben kimeríti a háborús bűncselekmény tényállását azoknak a hadianyagoknak a bevetése, amelyeket Putyin rezsimje ártatlan civilek ellen használ Ukrajnában.

Hangsúlyozta: az ICC már bejelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben, és ő biztos abban, hogy ezt a vizsgálatot a brit parlament teljes mértékben támogatni fogja.

A Nemzetközi Büntetőbíróság e hét elején jelentette be, hogy a lehető legrövidebb időn belül vizsgálatot indít annak feltárására, hogy Oroszország elkövetett-e háborús bűncselekményeket Ukrajnában.

Karim Khan, az ICC főügyésze azt írta közleményében: az ukrajnai helyzet eddigi hozzávetőleges áttekintése alapján is megalapozottnak tűnik az a gyanú, hogy Oroszország háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követhetett el Ukrajnában.

Chris Bryant, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt képviselője a szerdai alsóházi ülésen azt vetette fel Johnsonnak, hogy jóllehet Nagy-Britannia aláírta az Ukrajna biztonságát és területi épségét szavatoló, 1994-ben kelt budapesti memorandumot, mégsem garantálja ténylegesen Ukrajna integritását.

Válaszában Boris Johnson kijelentette: a nyugati országok nem fognak közvetlen katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, és ezt olyan realitás diktálja, "amelyet egyszerűen kénytelenek vagyunk elfogadni".

A brit miniszterelnök szerint ugyanis ha Nagy-Britannia vagy bármelyik más nyugati ország közvetlen konfrontációba kerülne Oroszországgal, annak következményeit nem lehetne egykönnyen ellenőrzés alatt tartani.

Mindemellett a nyugati fegyveres beavatkozás pontosan Vlagyimir Putyin narratívájára játszana rá, hiszen éppen az orosz elnök hajtogatja, hogy a konfliktus közte és a Nyugat, közte és a NATO között van, "márpedig mi azt mondjuk, hogy konfliktus közte és az ukrán nép között van" - hangsúlyozta a brit kormányfő.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szintén elvetette szerdai nyilatkozatában egy olyan ukrajnai repüléstilalmi övezet kialakítását, amelyet a Nyugat érvényesítene fegyveres erővel. Ezt az elmúlt napokban több ukrán közéleti személyiség is kérte.

Wallace a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva azonban kijelentette: egy ilyen repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelőnie nyílt légi összecsapásokban, és

ez az ukrajnai konfliktus komoly mértékű eszkalációjának kockázatával járna.

Hozzátette: a repüléstilalmi övezet kialakítása éppen az orosz inváziós erőket juttatná hadszíntéri előnyhöz, hiszen ebben az esetben az ukrán légierő sem tudna harci tevékenységet folytatni.

A brit védelmi miniszter kijelentette: az Ukrajnára mért orosz csapásokat elsősorban nem az orosz légierő, hanem mindenekelőtt rakétaegységek és nehéztüzérségi alakulatok hajtják végre, és ezekre nem lenne hatással repüléstilalmi övezet kijelölése.

Címlapról ajánljuk
A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

Július végén várhatóan gyenge lesz majd a széljárás, így sokkal inkább előtérbe kerülhet a taktika a Balaton-kerülő vitorlásversenyen – mondta az InfoRádióban a magyar szövetség elnöke. Gellér László szerint ilyen körülmények között több izgalomra lehet számítani, mert egy nagyon szeles versenyen vélhetően nem nagyon tudnák megnehezíteni a többiek a legutóbbi négy Kékszalagot megnyerő Fifty-Fifty dolgát.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten mégsem terjeszti be a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot (mert azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják), a kormány terveit azonban megismeri a nyilvánosság. A Tisza-kormány vezetője azt is elmondta, hogy hétfőn jön a közjogi tisztségek sorsát rendező Alaptörvény-módosító javaslat is. Mindeközben folytatódnak a miniszterei egyeztetések, valamint a Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról és a polgármesteri illetmények csökkentéséről szóló vita is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×