Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök a ciprusi gazdaság kilábalását segítő helyreállítási terv bemutató rendezvényén Nicosiában 2021. július 8-án. Ursula von der Leyen egynapos látogatásra érkezett Ciprusra.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Katia Hrisztodulu

Az EP meg akarja fosztani a nemzetállamokat a külpolitikai vétó lehetőségétől

Minősített többség válthatja a teljes egyetértés elvét külügyi kérdésekben, legalábbis az EP-többség szándékai szerint. Az ügy jelentés szintjén áll az Európai Parlamentben, amely újabb területen próbálja meg elvonni a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács hatáskörét.

A jelenlegi nemzetközi kihívások hatékony kezelése érdekében az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie, ami azt jelenti, hogy a külpolitikai döntéseket nem egyhangúan kell meghozni, hanem minősített többséggel - jelentette ki az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentésében csütörtökön.

A 474 szavazattal, 113 ellenszavazat és 102 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a minősített többséggel meghozott döntésekre azért van szükség, mert az egyöntetű döntés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy megvétózzák a többi ország által meghozni kívánt döntést.

A képviselők a külpolitikai döntéshozatal szabályainak megváltoztatásától az uniós kül- és biztonságpolitika, valamint a fenyegetésekre reagálás és a védelmi képességek hatékonyságának növelését várják.

Kijelentették:

a világ fokozódó instabilitása, a tekintélyelvűség és a félretájékoztatás térnyerése miatt az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a többoldalú partnerségek megerősítésében,

valamint a demokrácia és az emberi jogok globális védelmében előmozdításában. Az EU-nak biztosítania kell stratégiai szuverenitását is, és kevésbé kellene függnie a kulcsfontosságú technológiai területeken, az infrastruktúrákban és az ellátási láncokban - emelték ki.

Egy másik, a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 369 szavazattal, 197 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint szilárd uniós védelmi politikára van szükség, amely képes fellépni az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, a kibertámadások, a politikai célra használt migráció és a külföldi beavatkozás. Az EP végezetül az Ukrajnának nyújtandó fokozott, hiteles katonai és biztonsági segítségnyújtásra szólított fel, és arra kérte az uniós tagállamokat, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott kétoldalú katonai és biztonsági támogatásukat.

Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×