Infostart.hu
eur:
387.33
usd:
331.72
bux:
117385.41
2026. január 12. hétfő Ernő
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b) és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök a ciprusi gazdaság kilábalását segítő helyreállítási terv bemutató rendezvényén Nicosiában 2021. július 8-án. Ursula von der Leyen egynapos látogatásra érkezett Ciprusra.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Katia Hrisztodulu

Az EP meg akarja fosztani a nemzetállamokat a külpolitikai vétó lehetőségétől

Minősített többség válthatja a teljes egyetértés elvét külügyi kérdésekben, legalábbis az EP-többség szándékai szerint. Az ügy jelentés szintjén áll az Európai Parlamentben, amely újabb területen próbálja meg elvonni a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács hatáskörét.

A jelenlegi nemzetközi kihívások hatékony kezelése érdekében az Európai Uniónak egységesen kell fellépnie, ami azt jelenti, hogy a külpolitikai döntéseket nem egyhangúan kell meghozni, hanem minősített többséggel - jelentette ki az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentésében csütörtökön.

A 474 szavazattal, 113 ellenszavazat és 102 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a minősített többséggel meghozott döntésekre azért van szükség, mert az egyöntetű döntés feljogosítja a tagállamokat arra, hogy megvétózzák a többi ország által meghozni kívánt döntést.

A képviselők a külpolitikai döntéshozatal szabályainak megváltoztatásától az uniós kül- és biztonságpolitika, valamint a fenyegetésekre reagálás és a védelmi képességek hatékonyságának növelését várják.

Kijelentették:

a világ fokozódó instabilitása, a tekintélyelvűség és a félretájékoztatás térnyerése miatt az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a többoldalú partnerségek megerősítésében,

valamint a demokrácia és az emberi jogok globális védelmében előmozdításában. Az EU-nak biztosítania kell stratégiai szuverenitását is, és kevésbé kellene függnie a kulcsfontosságú technológiai területeken, az infrastruktúrákban és az ellátási láncokban - emelték ki.

Egy másik, a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 369 szavazattal, 197 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett elfogadott EP-jelentés szerint szilárd uniós védelmi politikára van szükség, amely képes fellépni az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, a kibertámadások, a politikai célra használt migráció és a külföldi beavatkozás. Az EP végezetül az Ukrajnának nyújtandó fokozott, hiteles katonai és biztonsági segítségnyújtásra szólított fel, és arra kérte az uniós tagállamokat, hogy növeljék a Kijevnek nyújtott kétoldalú katonai és biztonsági támogatásukat.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.13. kedd, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Trump újra nekiment a Fednek, miközben egyre feszültebb a helyzet Iránban - Mi történik a piacokon?

Az elmúlt héten a geopolitikai hírekre figyeltek a befektetők, és úgy tűnik, hogy ez ezen a héten sem lesz másképp, hiszen a hetek óta tartó iráni tüntetések miatt Donald Trump állítólag katonai beavatkozást fontolgat az országban. Eközben az tőzsdékre nyomást helyez, hogy az amerikai jegybank elnöke ellen büntetjogi vizsgálat indult, amit Jerome Powell Donald Trump nyomásgyakorlásának és megfélemlítésének nevezett. Az ázsiai piacok ma kis emelkedést mutattak, Európában pedig csak oldalaztak a tőzsdék, az USA-ban viszont érdemi hangulatromlás volt megfigyelhető a nyitásban, később viszont javult a kép. Eközben nagyon komoly ralit láthatunk a nemesfémeknél: az arany és az ezüst is új csúcsra száguldott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×