Az EU kilenc tagállama, emellett Norvégia, Svájc az Egyesült Államok bűnüldöző szervezetei közreműködtek abban a közös műveletben, amelynek célja a tényleges működési területüktől távoli bázisokkal rendelkező bűnözők jellemző tartózkodási helyének „bemérése”. Az akcióról november közepén EU-tanácsi belső jelentés készült, amelynek egyes részleteiről a brüsszeli Politico szerzett tudomást.

A hírportál szerint a vizsgálat arra is kiterjedt, hogy az ily módon azonosított nagystílű bűnelkövetők milyen életmódot folytatnak, és vélelmezhetően „hol vannak a támadható, gyenge pontjaik”. Mind a megszületett jelentésből, mind az ezt kiegészítő további anyagokból kitűnt, hogy az Európai Unió területén már számon tartott találkozási pontokon és elosztóhelyeken túl

jelentős bázisokkal rendelkeznek mindenekelőtt Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben és Törökországban is.

Az első kettő különösen a kábítószer-csempészéshez kötődő „pénzmosás” kiemelt helyszínei – idézett az említett jelentésből a brüsszeli hírportál.

Európai uniós bűnüldöző hatóságok most azon dolgoznak, hogy megállapodásra jussanak a dubaji hatóságokkal, lehetővé téve az odaérkező és onnan EU-területre szánt pakisztáni, iráni és főként afganisztáni konténerek helyszíni ellenőrzését. A jelentés szerint szakértők a tálibok győzelmével a közeli jövőben különösen Afganisztánból számítanak a kábítószer-szállítmányok megszaporodására,

Ami Törökországot illeti, ez változatlanul az Európai Unióba szánt heroinszállítmányok legfontosabb tranzitszakasza, legyen bár szó a továbbiakban nyugat-balkáni vagy dél-kaukázusi útvonalakról. Az utóbbi esetében egyébként Azerbajdzsán, Ukrajna és Fehéroroszország területén vannak az unióba szánt szállítmányok fontos depói.

A vizsgált bűnözői kör kapcsolatrendszere amúgy ma már túlzás nélkül kiterjed a világ valamennyi régiójára

(a jelentés a Politico szerint „180 országban” mutat ki valamilyen fokú kapcsolatot).

Latin-Amerikával főként a kokainkereskedelem számottevő, EU-oldalon megspékelve nem egyszer ezt kísérő további bűnelkövetésekkel (gyilkosság, pénzmosás, szervezett korrupció). Fontos fejlemény, hogy a fő „üzleti tevékenységet” megítélésük szerint zavaró vagy akadályozó személyek (újságírók, ügyvédek, jogászok) ellen egyre gyakoribb a közvetlen fizikai támadás.

A dél-amerikai szál amúgy zömében bolíviai, kolumbiai, perui kokaint szállít elsősorban Brazilián, Ecuadoron, Mexikón vagy éppen Argentínán keresztül EU-területre. Európában ez utóbbiak felé az egyik kiemelt kapcsolatot a „Balkán kartell” jelenti, amelynek tagjai zömében Bosznia-Hercegovinából, Horvátországból, Montenegróból, Szerbiából és Szlovéniából verbuválódnak.

Az “albán vonalra” a jelentés szerint főként az emberkereskedelem, az illegális munkaerő- és a prostitúció-közvetítés jellemző. Csápjaik a jelentés szerint elérnek Belgiumig, Görögországig, Hollandiáig, Nagy-Britanniáig, Németországig, Norvégiáig, Olaszországig és Svájcig.

Törökország egyébként az embercsempészeknek is fontos találkozóhelyük és elosztóbázisuk, innen elsősorban fehérorosz, grúz, orosz és ukrán szervezett bűnözői kapcsolatokkal.

Jelentős még a vietnámi bandák aktivitása is, ők mindenekelőtt a tudatmódosító tabletták kereskedelmével és embercsempészettel aktívak európai területen – állapítja meg az idézett jelentés.