Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Pixabay

Visszatér a kijárási tilalom Lettországban

Ismét vesztegzárat vezettek be csütörtökön a koronavírus-járvány rohamos terjedése miatt.

A rigai kabinet szerdán újabb átfogó járványügyi korlátozásokat és éjszakai kijárási tilalmat vezetett be a járvány megfékezésére.

A vesztegzár egyelőre

november 15-ig

lesz hatályban.

Krisjanis Karins miniszterelnök a szerdai kabinetülést követően közölte, hogy az intézkedések célja áttörni a fertőzési láncolatokat és tehermentesíteni "a szörnyen túlterhelt" egészségügyi ellátórendszert.

A korlátozások keretében csütörtöktől csak az alapvető élelmiszereket árusító üzletek tarthatnak nyitva, a sport-, kulturális-, szabadidős- létesítményeknek és szórakozóhelyeknek be kell zárniuk. A vendéglátóipari egységek csak elvitelre szolgálhatnak fel ételeket. A gyülekezéseket megtiltották. A kijárási tilalom pedig este nyolc órától reggel öt óráig lesz hatályban. A lakosok csak alapos indokkal hagyhatják el lakóhelyüket ez idő alatt. Az iskolák távoktatásra, az alkalmazottak pedig - ahol ez lehetséges - távmunkára állnak át.

A lett egészségügyi hatóságok szerint a fertőzöttségi ráta rekordértéket ért el, az utóbbi két hétben százezer lakosra átlagosan 1400,8 koronavírus-fertőzött jutott

Daniels Pavluts egészségügyi miniszter szerint országosan már több kórház intenzívosztálya teljességgel betelt.

Az 1,9 milliós balti ország lakosságának valamivel több mint felét oltották be eddig a koronavírus ellen. A rigai vezetés hónapok óta igyekszik az alacsony oltakozási kedvet serkenteni. Járványügyi szakértők mindemellett borúlátónak mutatkoztak a karantén újbóli elrendelése kapcsán. Mint mondták, az intézkedést későn hozták meg és csak rövid távon jelent megoldást a fertőzöttek magas számára.

A járvány kitörése óta Lettországban 191 321 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 2944 hunytak el a kórban.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×