Infostart.hu
eur:
386.66
usd:
331.7
bux:
120317.74
2026. január 14. szerda Bódog
Joe Biden amerikai elnök a koronavírus elleni védettséghez szükséges oltási kampányról beszél a washingtoni Fehér Ház keleti termében 2021. augusztus 18-án. A szakemberek azt javasolják, hogy a Pfizer-BioNTech és a Moderna gyógyszeripari vállalatok által gyártott koronavírus elleni vakcinákkal beoltott emberek az emlékeztető oltást nyolc hónappal a második dózis felvétele után kapják meg. Az emlékeztető oltások beadása szeptember 20-án kezdődhet az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Afganisztáni kivonulás: ellentmondásba keveredett Joe Biden

Két tábornok is azt állítja, hogy 2500 katona hátrahagyását javasolták az amerikai elnöknek az augusztusi kivonulást megelőzően.

Ellentmond Joe Biden korábbi mondatainak a két tábornok, Mark Milley és Frank McKenzie a kongresszusban tett állítása: az amerikai elnök ugyanis azt állította korábban, hogy nem emlékszik ilyesféle tanácsra, írja a CNN cikke.

A tálibok még augusztusban át is vették a hatalmat Afganisztán fölött, miután lerohanták az országot. Milley tábornok szerint az amerikaiakat meglepetésként érte az afgán kormány összeomlásának gyorsasága. A két amerikai tábornokot Lloyd Austin védelmi miniszterrel együtt hallgatta ki a szenátus fegyveres szolgálatokkal foglalkozó bizottsága.

A Fehér Ház mismásol

McKenzie tábornok, aki az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetőjeként felügyelte az afganisztáni kivonulást, republikánus szenátorok kérdésére elmondta, hogy

azt javasolta, 2500 fős haderő maradjon Afganisztánban.

Ez ellentmondani látszik Joe Biden elnök augusztus 19-én az ABC újságírójának tett állításának, miszerint nem emlékszik arra, hogy bárki is ilyen tanácsot adott volna neki.

Milley tábornok azt mondta, hogy egyetértett az ajánlással, de amikor az alaszkai republikánus Dan Sullivan megkérdezte tőle, hogy Biden elnök megjegyzése eszerint hamis állítás volt-e, nem volt hajlandó egyenes választ adni. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki sem adott teljesen egyértelmű választ.

"Az elnök nagyra értékeli a vezérkari főnökök és a hadsereg őszinte tanácsait. Ez nem jelenti azt, hogy mindig egyetért velük" – mondta, hozzátéve, ha a csapatok az augusztusi határidő után is az országban maradtak volna, akkor mára az Egyesült Államok háborúban állna a tálibokkal.

Veszélyt jelentenek a tálibok

Milley tábornok a tálibokról is beszélt a meghallgatáson.

"A tálibok terroristák voltak és maradnak, még mindig nem szakították meg a kapcsolatot az al-Kaidával. Egy újjáalakult al-Kaida vagy ISIS, amely az Egyesült Államok elleni támadásra törekszik, nagyon is reális lehetőség, amely kár egy-három éven belül bekövetkezhet" – mondta el.

Azt is hozzátette, hogy

ő már 2020 végén azt jósolta, hogy a csapatok gyors kivonása az afgán kormány összeomlásához fog vezetni.

A védelmi miniszterrel együtt arról beszéltek ugyanakkor, hogy a folyamat gyorsasága mindenki számára meglepetést jelentett.

"Segítettünk az állam felépítésében – Lloyd Austin védelmi miniszter –, de kényszeríteni nem tudunk egy nemzetet. Az, hogy a partnereinkkel közösen kiképzett afgán hadsereg pillanatok alatt az enyészeté lett, sok esetben egyetlen lövés eldördülése nélkül, mindannyiunk számára meglepetés volt."

Rengeteget invesztáltak az országba

Az amerikai csapatok 2011-ben érkeztek Afganisztánba, nem sokkal a szeptember 11.-i terroresemények után. Az azóta eltelt 20 évben az amerikai 985 milliárd dollárt költöttek el Afganisztánban és több tízezres csapatokat állomásoztattak az országban: a csúcs 2011-ben volt, 110 ezer fő amerikai katonával. A Kabul eleste és a kivonulás utolsó határideje, augusztus 31. között maradék 400 főnyi hadseregét is kivonta az Egyesült Államok az országból, illetve 50 ezer afgán menekültet is elhozott Kabulból.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Elszállt a Mol, soha nem látott szinteken az ezüst

Tegnap esést láthattunk Amerikában, ezt követően azonban már Ázsiában az emelkedésé a főszerep ma reggel, illetve az európai tőzsdék is felfelé vették az irányt. A nemesfém piacon továbbra is dőlnek a történelmi csúcsok: az arany és az ezüst is soha nem látott magasságokba emelkedett. A magyar tőzsdén is jó a hangulat, 2019 óta nem látott csúcsra száguldott a Mol. Piacmozgató gazdasági események szempontjából a délutáni amerikai inflációs adatok hozhatnak izgalmakat, emellett érdemes lesz figyelni Donald Trump elnök Iránnal kapcsolatos potenciális bejelentéseit, ugyanis rendkívül feszült a helyzet. Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×