eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az afgán-pakisztáni átkelőnél rekedt emberek tolonganak a határ pakisztáni oldalán Csamanban 2021. augusztus 13-án, miután a pakisztáni hatóságok elrendelték a radikális iszlamista tálib harcosok és a kormányerők összecsapása miatt egy hete lezárt átkelő azonnali megnyitását.
Nyitókép: MTI/EPA/Akter Gulfam

Szakértő: az afgán menekültek zöme, ha szeretne, sem jut el Európába

Félmillió afgán már a tálib hatalomátvétel után elmenekült Afganisztánból, most pedig újabb százezrek gyalogolnak az iráni és pakisztáni határ felé. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint ők valószínűleg a térségben maradnak, mert ha szeretnének is eljutni Európába, nem lesz rá pénzük.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint a tálib hatalomátvétel előtt 550 ezer afgán hagyta el Afganisztánt, Pakisztánban és Iránban pedig már 2,5 millió afgán él – mondta az InfoRádióban Novák-Varró Virág, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde, a Migrációkutató Intézet kutatója. De hasonlóan óriási problémát jelentenek az országban a belső menekültek, hiszen több mint 3,5 millióan kényszerültek már elhagyni az otthonaikat Afganisztán határain belül.

„Bár ők még nem lépték át a határt, de elképzelhető, ha a helyzet súlyosbodik, ők is erre adják majd a fejüket” – mondta Novák-Varró Virág, és arra is emlékeztetett, hogy videofelvételek tanúsága szerint az elmúlt napokban több ezer afgán próbált átkelni a határátkelőkön Pakisztánba, illetve Iránba, ami azt jelezi, hogy az afgán lakosság jelentős része nem képes – a politikai, etnikai vagy vallási hovatartozásuk miatti üldöztetés miatt – a tálib uralom alatt élni.

A kutató arról is beszélt, hogy az elmúlt negyven évben már ki lehetett tapasztalni, hogy az afgán menekültek merre veszik az irányt, ez leginkább a déli és nyugati irányba található két szomszédos országot, az Afganisztánnal leghosszabban határos Pakisztánt és Iránt jelenti. Északi irányba jelenleg ugyanis nem tudják elhagyni az országot, legalábbis Üzbegisztán felé semmiképp, mert lezárták a határokat. Novák-Varró Virág megjegyezte, a talibán hatalomátvétel után Pakisztán is lezárta a határait, és csak a kereskedelmet engedélyezi, ezért az Afganisztán délnyugati csücskében található, Pakisztánnal és Iránnal is határos

Nimruz tartománynál feltornyosult tömegeket már megkörnyékezték, és elkezdték az Iránba való átcsempészésüket.

A menekültek zöme várhatóan nem jut el Európába – tette hozzá a Migrációkutató Intézet munkatársa. Novák-Varró Virág úgy gondolja, nagyon kis részük fogja tudni megtenni a nagy utat Nyugat-Európáig, tekintve hogy ennek komoly anyagi vonzata van.

„Már az öt évvel ezelőtti nagy menekültáradatnál is igazából azokat lehetett látni, akiknek erre volt kellő fedeztük” – emlékeztetett. Most azonban feltételezhetően a szegényebb réteg az, amely elhagyja Afganisztánt, így a szomszédos országok lesznek azok, ahol befogadják őket.

A radikális iszlamista tálibok húsz év után vették vissza a hatalmat Afganisztánban, miután az amerikai hadsereg és a vele szövetséges erők kivonultak az országból, az afgán katonák pedig gyakorlatilag nem tanúsítottak ellenállást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×