Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az afgán-pakisztáni átkelőnél rekedt emberek tolonganak a határ pakisztáni oldalán Csamanban 2021. augusztus 13-án, miután a pakisztáni hatóságok elrendelték a radikális iszlamista tálib harcosok és a kormányerők összecsapása miatt egy hete lezárt átkelő azonnali megnyitását.
Nyitókép: MTI/EPA/Akter Gulfam

Szakértő: az afgán menekültek zöme, ha szeretne, sem jut el Európába

Félmillió afgán már a tálib hatalomátvétel után elmenekült Afganisztánból, most pedig újabb százezrek gyalogolnak az iráni és pakisztáni határ felé. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint ők valószínűleg a térségben maradnak, mert ha szeretnének is eljutni Európába, nem lesz rá pénzük.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint a tálib hatalomátvétel előtt 550 ezer afgán hagyta el Afganisztánt, Pakisztánban és Iránban pedig már 2,5 millió afgán él – mondta az InfoRádióban Novák-Varró Virág, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegéde, a Migrációkutató Intézet kutatója. De hasonlóan óriási problémát jelentenek az országban a belső menekültek, hiszen több mint 3,5 millióan kényszerültek már elhagyni az otthonaikat Afganisztán határain belül.

„Bár ők még nem lépték át a határt, de elképzelhető, ha a helyzet súlyosbodik, ők is erre adják majd a fejüket” – mondta Novák-Varró Virág, és arra is emlékeztetett, hogy videofelvételek tanúsága szerint az elmúlt napokban több ezer afgán próbált átkelni a határátkelőkön Pakisztánba, illetve Iránba, ami azt jelezi, hogy az afgán lakosság jelentős része nem képes – a politikai, etnikai vagy vallási hovatartozásuk miatti üldöztetés miatt – a tálib uralom alatt élni.

A kutató arról is beszélt, hogy az elmúlt negyven évben már ki lehetett tapasztalni, hogy az afgán menekültek merre veszik az irányt, ez leginkább a déli és nyugati irányba található két szomszédos országot, az Afganisztánnal leghosszabban határos Pakisztánt és Iránt jelenti. Északi irányba jelenleg ugyanis nem tudják elhagyni az országot, legalábbis Üzbegisztán felé semmiképp, mert lezárták a határokat. Novák-Varró Virág megjegyezte, a talibán hatalomátvétel után Pakisztán is lezárta a határait, és csak a kereskedelmet engedélyezi, ezért az Afganisztán délnyugati csücskében található, Pakisztánnal és Iránnal is határos

Nimruz tartománynál feltornyosult tömegeket már megkörnyékezték, és elkezdték az Iránba való átcsempészésüket.

A menekültek zöme várhatóan nem jut el Európába – tette hozzá a Migrációkutató Intézet munkatársa. Novák-Varró Virág úgy gondolja, nagyon kis részük fogja tudni megtenni a nagy utat Nyugat-Európáig, tekintve hogy ennek komoly anyagi vonzata van.

„Már az öt évvel ezelőtti nagy menekültáradatnál is igazából azokat lehetett látni, akiknek erre volt kellő fedeztük” – emlékeztetett. Most azonban feltételezhetően a szegényebb réteg az, amely elhagyja Afganisztánt, így a szomszédos országok lesznek azok, ahol befogadják őket.

A radikális iszlamista tálibok húsz év után vették vissza a hatalmat Afganisztánban, miután az amerikai hadsereg és a vele szövetséges erők kivonultak az országból, az afgán katonák pedig gyakorlatilag nem tanúsítottak ellenállást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×