eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

A nyugat-balkáni erőművek 19 ezer ember halálát okozhatták három év alatt Európa-szerte

Egy kutatás becsülte meg a szén alapú dél-balkáni erőművek környezetterhelésének lehetséges hatását Európa lakosságára: óriásiak a negatív következmények és Magyarország is komolyan érintett.

A halálesetek fele uniós országokban, köztük Magyarországon, Olaszországban és Romániában következhetett be a CEE Bankwatch Network és az Energiaügyi és Levegőtisztasági Kutatóközpont jelentése szerint. Hazánk tavaly a harmadik leginkább érintett ország volt, az adatok szerint közel 400 haláleset következhetett be Magyarországon a szennyezés miatt. Csak Olaszországban és Szerbiában tudott ez több kárt okozni, ahol majdnem 600 ember halhatott meg ugyanezen okokból kifolyólag, tudósít a Euronews.

Az unió is felelős lehet

A szennyezés olyan erőművekből származik, amelyek Szerbiában, Koszovóban, Bosznia és Hercegovinában, Észak-Macedóniában és Montenegróban túllépik a szennyezési határértékeket, vagy az üzemidőre vonatkozó törvényes határértékeket.

A jelentés szerzői szerint az egészségügyi költségek mellett az EU is viseli a felelősség egy részét, mivel nettó villamosenergia-importőr a régióból.

A jelentés szerint ezekben az országokban az energiatermelés mintegy 300-szor kéndioxid-gazdagabb, mint az EU-ban. Ennek az anyagnak hatása az emberi egészségre igen jelentős.

  • A Nyugat-Balkánról származó villamos energia az unió villamosenergia-fogyasztásának mindössze 0,3 százalékát teszi ki,
  • de mivel a termelésük annyira gazdag kén-dioxidban, a kis százaléknyi energia előállításának a kéndioxid-kibocsátása az EU összes erőművének teljes kibocsátásának a felét tette ki tavaly.

Nem otthon okozzák a nagy bajt

A Comply or Close, azaz felelj meg vagy zárj be címet viselő jelentésben a kutatók tudományos módszertant használtak a halálozási kockázat növekedésének kiszámításához a légszennyezettség növekedésének esetén. Előrevetítették, mi történne, ha egy területen megszűnne a szénerőművek kibocsátása, majd ezt népességi adatokkal és országos szintű adatokkal kombinálva kiszámították a szénerőművek kibocsátásának tulajdonítható halálesetek számát.

A jelentés szerint 2018 és 2020 között közel 19 000 haláleset következett be a szénerőművek miatt, ennek több mint fele,

10 800 haláleset uniós országokban történt.

Mintegy 30 százalék, 6500 eset következett be helyben, a fennmaradó rész pedig az EU-n kívüli szomszédos országokban.

"Azoknak a nyugat-balkáni kormányoknak, amelyek még nem tették meg, meg kell határozniuk a szénhasználat sürgős kivonásának időpontját. Azokban az erőművekben, amelyeket nem lehet azonnal bezárni, a kormányoknak az életek megmentése érdekében korlátoznia kell az üzemidőt, amíg a kibocsátási normák nem teljesülnek. Ezzel párhuzamosan sürgősen növelni kell az energiahatékonysági intézkedésekbe és a megújuló energiába történő beruházásokat, és az összes érintett érdekelt féllel, különösen az érintett közösségekkel közösen ki kell dolgozni a szénmunkások és a közösségek számára az igazságos átmenet terveit" – mondta Davor Pehchevski, a CEE Bankwatch Network balkáni légszennyezési kampányának koordinátora.

A pandémia alatt is nőtt kibocsátásuk

A kutatók szerint a kibocsátás a pandémia ideje alatt sem csökkent ezekben az erőművekben, sőt, növekedett. Az erőművek szerepelnek az országok nemzeti kibocsátáscsökkentési terveiben, amely lehetővé teszi számukra, hogy az 1992 előtt épült erőműveket 2027-ig szigorú feltételek mellett tovább működtessék.

E feltételek közé tartozik a különböző szennyező anyagok mennyiségének éves felső határa, valamint az évi 20 000 üzemórára vonatkozó korlátozás.

A jelentés szerint 2018-ban és 2019-ben az érintett szénerőművek mintegy hatszor annyi kén-dioxidot bocsátottak ki, mint amennyi megengedett, 2020-ban pedig 6,4-szer annyit, és porkibocsátásuk is meghaladta lehetőségeiket.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×