eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Elektronikus szavazógépen adja le szavazatát egy férfi Szófiában 2021. július 11-én, az előrehozott parlamenti választásokon. Bulgáriában három hónapon belül másodszor tartanak előrehozott parlamenti választást.
Nyitókép: MTI/EPA/Vaszil Donev

Visszavonta miniszterelnök-jelöltjét a választáson győztes pártvezér Bulgáriában

Bírálták a választását, mondván Nikolaj Vaszilev túl közel volt korábban a politikához, így nem képviselheti a változást.

Bulgáriában visszavonta jelöltjét a kormányfői tisztségre az előre hozott parlamenti választásokon győztes Van Ilyen Nép (ITN) nevű párt vezetője, Szlavi Trifonov, miután heves bírálatok érték.

A népszerű előadóművész sokakat meglepett azzal, hogy közvetlenül a választásokat követően azonnal kisebbségi kormány megalakítását kezdeményezte anélkül, hogy tervéről konzultált volna a többi ellenzéki párttal.

Javaslata szerint egy ITN-kormányban a miniszterelnök Nikolaj Vaszilev, egy elismert gazdasági és pénzügyi szakértő lett volna. Vaszilev 2001-től 2003-ig Bulgária miniszterelnök-helyettese volt, 2001 és 2009 között két egymást követő kormányban is miniszteri tisztséget töltött be.

A kritikusok azt vetették Trifonov szemére, hogy Vaszilev túlságosan ismert arc a bolgár politikában, és aligha képviseli az ellenzék által ígért változást.

Az ITN – amely a tavaly nyári kormányellenes tüntetések nyomán jött létre – azt hirdeti, hogy célja a kormányzó politikai elit leváltása.

A bolgárok vasárnap alig több mint 100 nap alatt másodszor választottak új parlamentet.

Az ITN a voksok 24,08 százalékát szerezte meg, 65 mandátumhoz jutva a 240 tagú törvényhozásban.

Trifonov most azt is bejelentette: úgy döntött, hogy kiigazítja az általa korábban egyoldalúan felállított kisebbségi kormány összetételét.

A Facebook azt írta: "Az ország már így is instabil, és nincs szüksége újabb választásokra."

Panaszosan hozzátette, "alig három nap telt el, de már rengeteg sárdobálás történt".

A bírálók között volt Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobboldali pártja, amely a szavazatok 23,69 százalékával 63 képviselői helyhez jutott. Rosszallását fejezte ki a harmadik helyre került Bolgár Szocialista Párt (BSZP) is.

Hat párt – az ITN, a GERB, a BSZP (13,51 százalék), a Demokratikus Bulgária nevű, Európa-barát zöldpárt (12,56 százalék), a törökök és muszlimok Mozgalom a Jogokért és Szabadságért pártja (10,66 százalék), valamint a Talpra! Maffia, Takarodj! nevű platform (5,03 százalék) – jut be a parlamentbe anélkül, hogy egyértelmű koalíció alakulna ki.

Megfigyelők nem zárták ki, hogy ősszel, amikor Bulgáriában elnökválasztást is tartanak, újabb parlamenti választások lesznek – írta anyagában a dpa német hírügynökség.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×