Andres Sircelj szlovén pénzügyminiszter a napokban Ljubljanába látogató brüsszeli újságíróknak megerősítette, hogy az EU pénzügyminiszteri tanács jövő kedden napirendre tűzi az Európai Bizottság által jóváhagyott első tizenkét nemzeti reformprogram formális elfogadását. Véglegesítésük után már csak arra lesz szükség, hogy az érintett országok megkössék a pénzfelhasználási szerződést az Európai Bizottsággal, és aztán már lehet is a kasszához fáradni: az adott országra jutó EU-pénzkeret 13 százalékáig mindig tagállam előleg lehívására jogosult.

A tizenkét nemzeti program között még nincs a magyar – jóllehet, a kormány május 11-én már benyújtotta tervezetét –, mivel az egyeztetések során még további kérdések merültek fel bizottsági részről, amely éppen ezért egyelőre még nem adta meg zöld jelzését. A téma szerepelt az Európai Parlament szerdai ülésén és a kivételesen szerdai Kormányinfón is.

Beszámolók szerint Sircelj azt is közölte, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint tagállami részről nem érkezett érdemi fenntartás a már asztalon lévő tizenkét program kapcsán, ami utalhat arra is, hogy az előlegek vonatkozásában a későbbiekben sem feltétlen várható tételes tagállami ellenvetés.

A miniszteri tanács többségi szavazással dönt az egyes nemzeti programokról, azaz elfogadásukhoz nincs szükség konszenzusra.

Az EU pénzügyminiszteri tanács ezt követően július 26-án – azaz néhány nappal az általános EU-intézményi nyári szünet előtt – a szlovén EU-elnökség kezdeményezésére újabb, nem tervezett ülést tart, amelyen

a bizottság által időközben elfogadott és a tagállamok elé terjesztett további programokról is döntenek.

A jelenlegi állás szerint az EU-huszonhetek közül huszonnégy ország küldte már meg nemzeti programját, tizenöt esetében döntött úgy az Európai Bizottság, hogy lezárja a vizsgálatot és elfogadásra ajánlja a tervezetet (a legutolsó kettő múlt csütörtökön és pénteken a szlovén és a litván program volt, a héten a ciprusi és a horvát tervezet kerülhet sorra).

Eddig csupán Bulgária, Hollandia és Málta adós még a leadásával. Hármójuk közül Bulgáriában és Hollandiában választás, illetve elhúzódó kormányalakítás késlelteti a nemzeti tervezetek véglegesítését, (amit Hollandia esetében még az is megfejel, hogy nettó befizető országról lévén szó, a gyors pénzhez jutás Hága számára amúgy sem jelent elsődleges szempontot).

Azokat a programokat, amelyek már esetleg nem férnek a július 26-i ülés napirendjére,

még lehetőség lesz augusztus folyamán írásos eljárás formájában véglegesíteni,

de az sem teljesen kizárt, hogy a szlovén elnökség a „maradék” tervezetek számára augusztusra is beállít egy rendkívüli – valószínűleg online – tanácskozást a tagállami tárcavezetők számára. Ez utóbbiak esetében a tényleges pénzfelvétel szeptemberben indulhat majd meg.

A források már bizonyos határig rendelkezésre állnak. Az Európai Bizottság június közepén hajtotta végre első, összesen 20 milliárd euró értékű kötvény- és kincstárjegy-kibocsátását, amit a befektetők hétszeresen túljegyeztek. A tervek szerint a nyár folyamán a bizottság 30-40 milliárd eurónyi hitelt vesz fel, és ebből fogja majd júliusban megkezdeni a tagállami előlegek – összesen 104 milliárd euró – folyósítását.

Szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy tekintettel arra, hogy a tervek jóváhagyása gyorsabb megtörténhet, mint amennyi idő alatt a brüsszeli testület a 104 milliárdot teljes egészében felvehetné, ezért

a kifizetések első heteiben „lehetnek bizonyos torlódások”.

A bizottság arra készül, hogy fokozatosan évi 150 milliárd euróra hozza fel az „Európai kötvények” kibocsátását, mindaddig, amíg a 2018-as árfolyamon számolt 750 milliárdos rendkívüli alap egészét be nem gyűjtötte. A 30 éves futamidejű kölcsön lehívására a tagországoknak – a rájuk eső hányad erejéig – 2026-ig lesz módjuk.

A közvetlenül tagországokhoz kerülő, összesen 672,5 milliárd eurónyi megakeretből 312,5 milliárd tagországoknak járó, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás lesz, a további 360 milliárd eurós rész kedvezményes kamatozású hitelként kerül majd szétosztásra. Jelenleg csupán a tagállamok alig harmada jelezte, hogy már induláskor igény fog tartani a rá jutó kedvezményes hitelkeretre is, a többiek – köztük Magyarország is – egyelőre csak a vissza nem térítendő hányadot kívánják lehívni (magyar esetben ez utóbbi nagysága 7,2 milliárd euró). Mindez nem jelenti azt, hogy ezzel számukra a hitelkeret ezzel el is veszett, mert megfelelő programfedezettel 2023-ig mindenki később is igénybe veheti a neki járó hitelrészt is.