A munkálatok a csatorna felett átívelő egyik híd alapkőletételével vették kezdetüket.

Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki először 2011-ben helyezte kilátásba az Isztambul-csatorna megépítését, a szombati ceremónián felszólalva azt mondta, hogy új fejezetet nyitnak Törökország fejlődéstörténetében. "Isztambul jövőjének megmentőjeként tekintünk a projektre" – hangsúlyozta az államfő, kiemelve egyúttal, hogy teljes mértékben "nemzeti forrásokból" finanszírozzák az építkezést.

A tengeri útvonal hossza 45 kilométer, mélysége 20,75 méter, míg a mederfenék szélessége 275 méter lesz. Az építkezés előreláthatólag hat évet vesz igénybe, várható összköltsége pedig nagyjából 15 milliárd dollár.

• A projekt bírálói úgy látják, hogy az ország őrült vállalkozásba vágja a fejszéjét. Arra figyelmeztetnek, hogy a csatorna veszélybe sodorja a tengeri ökoszisztémát és a nagyváros édesvízellátását, amit a földrengések kockázata is csak növel.
• A kormányzat szerint a csatornára a Boszporusz fokozott hajóforgalma miatt van szükség. A szoroson évente 43 ezer hajó halad keresztül a biztonságosnak ítélt 25 ezres határ helyett, és ez a várakozási időre is negatívan hat.

Ekrem Imamoglu, Isztambul ellenzéki főpolgármestere, aki szintén az építkezés kritikusai közé tartozik, szemfényvesztésnek minősítette a letesítendő szoros fölött átvezető híd alapkőletételét. Azt állította, hogy a lépésnek nincs köze az Isztambul-csatornához, szerinte a híd ugyanis csak a metropoliszt északról elkerülő autópálya újabb szakaszának a része.

A projekt ellenzőin túl Oroszország is aggodalommal szemléli a vállalkozást. Moszkva attól tart, hogy az új tengeri útvonalra nem terjednének ki az 1936-os montreux-i nemzetközi hajózási egyezmény előírásai, márpedig a szerződés szabályozza a Boszporuszon áthaladó hadihajók fekete-tengeri jelenlétét.

A nyitóképen: drónról készült fotó a harmadik legnagyobb török tengeri fúróhajóról a Boszporuszon az isztambuli Győzedelmes Mehmed szultán hídnál, a Fekete-tenger felé haladva 2020. november 13-án.