Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Felrázhatja a jövő évi francia elnökválasztást a hét végi második regionális forduló

Új reményt adott a franciaországi hagyományos jobb és baloldali középpártoknak a helyhatósági választások múlt vasárnapi első fordulója. A most vasárnap esedékes második fordulótól ennek megerősítését várják.

Az első forduló legnagyobb meglepetése az volt, hogy a jelenlegi elnök első számú kihívójának tekintett Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. Volt, ahol felére csökkent támogatottsága a legutóbbi regionális voksoláshoz képest.

És még ahol jelöltjük egyelőre az élen végzett is – saját szűkebb területükön, Provance-Alpes-Cote-d’Azure régióban -, a szerzett voksok aránya aligha lesz elegendő a második fordulóban, ha a többi párt szokás szerint összezár. Ami egyébként már meg is történt, a baloldal jelöltje visszalépett a helyi konzervatív (republikánus párti) jelölt javára.

Csúnyán lemaradtak Le Penék az északi Hauts-de-France régióban is, ahol az eddigi konzervatív helyi elnököt, Xavier Bertand-t nem, hogy megszorongatni nem tudták – ez volt az ambíció -, de ez utóbbi még erősített is pozícióján.

Mindez egyúttal átvezet a hétvégi újabb fordulóra készülő helyi választás másik nagy meglepetéséhez, aminek sokak szerint immár a jövő évi elnökválasztás szempontjából lehet jelentősége. Nevezetesen, hogy miközben a kormányzó Macron-párt mindenütt látványosan visszaesett, egyes helyeken nagyon is

feljött a sokak által már leírt hagyományos republikánus párt, másutt pedig működni látszik a zöld-szocialista együttműködés,

amivel alkalmasint korábbi konzervatív jelölteket üthetnek ki a nyeregből.

Erre mondta azt a The Guardian tudósítása szerint Olivier Faure, a francia szocialista párt vezetője, hosszú idő után először remény látszik arra, hogy jövőre a sokáig elkerülhetetlennek tekintett Macron-Le Pen elnökválasztási döntő esetleg elkerülhető lesz, és az évi elnöki voksolás második fordulójára minimum egyikük helyére – ez nagyobb valószínűséggel Le Pen lehet - valaki más juthat be. Amivel viszont gyökeresen új dinamikát adhatnak az egész jövő évi választási esélyeknek.

Amíg ugyanis Le Pen az egyik jelölt, a középpártoknak nincs más választásuk, mint összezárni a versenyben maradt másik fél – nagy valószínűséggel a hivatalban lévő Macron – mögött. De

ha nem Le Pen az alternatíva, az hirtelen utat nyithat az előtt, hogy alternatívát találjanak Macronhoz képest is

– mutattak rá elemzések.

A vasárnap voksolásra tehát már nem kis részt a fentiek latolgatása jegyében is kerül sor, és láthatóan minden érdekelt párt az általa preferált forgatókönyv megerősítését szeretné látni a második forduló eredményében.

A legnagyobb kihívásnak amúgy valamennyi induló pillanatnyilag a szavazók mozgósítását tekinti, mivel az első fordulóban alig egyharmados volt a részvétel, amit maga Macron is a franciaországi demokrácia állapotára figyelmeztető „válságjelzésként” értékelt.

Amiben egyébként sokak szerint szintén szerepet játszott, hogy akitől a legnagyobb arányú mozgósítást várták, Marine Le Pen a „középre húzó” legújabb politikájával láthatóan elidegenítette korábbi hagyományos szavazóinak egy jelentős részét, akik inkább otthon maradtak, nyitva hagyva a terepet további jelöltek számára.

Címlapról ajánljuk

Fegyelmi eljárás indul Seszták Miklós ellen, felfüggesztik a párttagságát, lemondatnák mandátumáról

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) fegyelmi és etikai bizottságának eljárását és ennek időtartamára Seszták Miklós párttagságának felfüggesztését kezdeményezte az ellenzéki párt ügyvezető alelnöke szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Merész követeléssel állt elő Moszkva, Putyin felosztaná Európát – Ukrajnai háborús híreink szombaton

A német Bild értesülései szerint Moszkva a békéért cserébe a NATO egyik tagországának kilépését követeli a védelmi szövetségből. A Kreml legmagasabb köreiből érkező elképzelés alapján Finnországnak ki kellene lépnie a katonai szövetségből, míg a balti országokból a katonákat kellene kivonni. Tegnap Sándor Zsolt vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke pénteken Budapesten, a NATO Katonai Bizottságának elnökével, Giuseppe Cavo Dragone admirálissal közösen tartott sajtótájékoztatót, ekkor a Magyarországot fenyegető külföldi szabotázsakciók is szóba kerültek – írja az MTI. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×