A fertőző betegségek és járványok elleni védekezésről szóló törvény módosításával bevezetik a szigorításokat tartalmazó úgynevezett vészfékrendszert, amely a szövetségi kormánytól és a tartományi kormányoktól függetlenül, automatikusan beindul minden közigazgatási egységben, ahol tartósan - egymás után három nap - száz fölött van az előző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma, azaz a hétnapi fertőzésgyakoriság.

A szövetségi kormány előterjesztését név szerinti szavazáson a kormányoldal képviselőinek támogatásával, 342 igen szavazattal, 250 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett fogadták el.

A Bundestag épületének (Reichstag) térségében több ezren tüntettek a vészfékrendszer ellen. A rendőrség egy demonstrációt feloszlatott, hét embert őrizetbe vettek.

A Bundestagban az ellenzék is élesen bírálta a javaslatot, leginkább a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amelynek vezérszónoka, Alexander Gauland társ-frakcióvezető úgy vélte, hogy a vészfékrendszer "támadás a szabadságjogok, a föderalizmus és a józan ész ellen". A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert alkotmányellenesnek találják a szabályokat.

A vészfékrendszer legsúlyosabb szigorítása, hogy száz feletti hétnapi fertőzésgyakoriság esetén részleges kijárási korlátozást kell elrendelni este tíz és reggel öt óra között. A részlegesség azt jelenti, hogy a kutyasétáltatás, az egészségügyi séta és a kocogás éjfélig még engedélyezett, és halaszthatatlan ügy, például munkavégzés céljával bármikor el lehet menni hazulról.

A vészfékrendszer egy sor további szabályt is tartalmaz, így például a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok csak az úgynevezett click & collect üzemmódban tarthatnak nyitva, vagyis csupán kiadhatják a vevőknek az előre megrendelt árut.

A vészfékrendszer fő vonalairól már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de nem mindenütt alkalmazták, ami politikai vitákat okozott. A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű szabályozással igyekszik kikényszeríteni a SARS-Cov-2 harmadik hulláma miatt szükségesnek tartott szigorításokat.

A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) következik, amely várhatóan nem tesz ellenvetést. A törvénymódosítás így még áprilisban érvénybe léphet.

Az új szabályozás csak addig érvényes, ameddig tart a koronavírus-járvány elleni védekezésre a szövetségi kormánynak adott különleges törvényhozási felhatalmazás. A Bundestag legutóbb június végéig hosszabbította meg a rendkívüli jogosítványokat, amelyekkel tavaly márciusban ruházták fel a kormányt, hogy az ország a kellő gyorsasággal megszervezhesse a védekezést a SARS-CoV-2 terjedésével szemben. A rendkívüli felhatalmazás visszavonásával visszaáll a korábbi rend, amelyben a tartományi kormányok hatásköre a járványok, fertőző betegségek elleni védekezés.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) szerdai adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 160,10-en áll, ami jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 153,20-hoz képest.

Az intézet kimutatása szerint az utóbbi 24 órában 24 884 fertőződést szűrtek ki tesztekkel, ami ugyancsak jelentős növekedés az egy héttel korábbi 21 683-hoz képest. Az új esetekkel együtt 3 188 192 ember szervezetében mutatták ki a vírust.

Ugyanakkor a SARS-Cov-2 által okozott betegséggel (Covid-19)összefüggésben egy nap alatt regisztrált halálesetek száma 331-re csökkent az egy héttel korábbi 342-ről. Az új halálesetekkel 80 634-re emelkedett a járvány áldozatainak száma Németországban.