eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Védőmaszkot viselő nő telefonál, miután megkapta a koronavírus elleni oltást egy bukaresti oltóközpontban 2021. március 23-án. Az ideérkező páciensek az AstraZeneca és a Pfizer gyógyszergyártó cégek vakcinái közül választhattak.
Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda

Még mindig választ vár az EU az AstraZenecától a legsúlyosabb kérdésekre

Nem hagyja annyiban az Európai Unió, hogy a megállapodásban szereplőnél sokkal kevesebb vakcinát szállít a gyár az első félévben.

Az Európai Bizottság továbbra is magyarázatot vár az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalattól az uniós országok koronavírus elleni vakcinaellátásának hiányosságaival kapcsolatban – közölte Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője.

A szóvivő hangsúlyozta, az Európai Bizottság szoros kapcsolatban van a brit-svéd gyógyszercéggel, miután a vitarendezési folyamat részeként márciusban levelet küldött a vállalatnak a gyártás és a szállítás részleteinek megismerésére.

Közölte: a megbeszélések folytatódnak annak biztosítására, hogy a szállítmányok időben megérkezzenek az uniós tagországokba.

"Az Európai Bizottság továbbra is elvárja a vállalattól, hogy tisztázzon számos megoldatlan kérdést"

– fogalmazott.

Hozzátette, a szerződés minden pontjának betartatásával az EU saját felkészültségét kívánja javítani a későbbi évekre vonatkozóan, amivel egyebek mellett a koronavírus esetleges további variánsaival szembeni védettséget, illetve a fiatalabb korosztály beoltását kívánja biztosítani.

A gyógyszergyár, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a védőoltását, az utóbbi időben egyre lejjebb vitte a szállítandó oltóanyag ígért mennyiségét.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már január végén felszólította az AstraZeneca vezérigazgatóját az unióval kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására, miután a cég bejelentette, hogy gyártási gondok miatt 60 százalékkal, 31 millió adagra csökkenti az első negyedévben az Európai Uniónak szánt oltóanyagellátmányt.

A bizottság elnöke emlékeztette a vállalat vezetőségét, hogy a testület már a feltételes forgalomba hozatali engedély elnyerése előtt jelentős beruházásokkal segítette a céget annak érdekében, hogy a hivatalos jóváhagyást követően biztosítható legyen a szükséges oltóanyagmennyiség és a folyamatos szállítás.

Egy hónappal később egy névtelenül nyilatkozó uniós illetékes azt közölte: az AstraZeneca arról értesítette az Európai Uniót, hogy az idei év második negyedévében kevesebb mint a felét szállítja le a megállapodásban foglalt, koronavírus elleni oltóanyagnak, vagyis az első negyedévben mintegy negyvenmillió adag oltóanyagot tud csak leszállítani a cég, a második negyedévben viszont kevesebb mint kilencvenmilliót a szerződésben szereplő 180 millió helyett.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×