Infostart.hu
eur:
379.46
usd:
321.8
bux:
131542.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott kép az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 ellen az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet kifejlesztette oltóanyagról, a Gam-Covid-Vakról a moszkvai intézetben 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

Németország is vásárolna orosz oltást

Úgy tűnik, hiába érkeznek majd nagyobb adagok nyugatról, előttük még szükségük lesz a Szputnyik V-re - de csak ha addigra lesz uniós engedélye.

Németország tárgyalást kezd Oroszországgal az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) ellen kifejlesztett Szputnyik V orosz vakcina beszerzéséről kétoldalú alapon, az Európai Uniótól függetlenül - jelentette be a német szövetségi egészségügyi miniszter csütörtökön.

Jens Spahn a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság rádiós hírműsorában elmondta, hogy miután az európai uniós tagországok egészségügyi minisztereinek szerdai tanácskozásán az Európai Bizottság illetékese ismertette, hogy nem szerepel terveik között orosz oltóanyag beszerzéséről szóló szerződések kidolgozása, hozzászólásában közölte, hogy a bizottság elzárkózása miatt Németország kétoldalú tárgyalást kezd Oroszországgal.

Kiemelte:

a vásárlás első számú feltétele, hogy az orosz készítmény rendelkezzék EU-s forgalmazási engedéllyel, ezért a fejlesztése révén keletkezett adatokat mind meg kell osztani az EU-val.

Továbbá az orosz szállítmányoknak legkésőbb öt hónap múlva meg kell érkezniük, mert addigra már a Szputnyik V nélkül is "több mint elég oltóanyagunk lesz".

Ezért az orosz félnek kötelező érvényű vállalásokat kell tennie arról, hogy a forgalmazási engedély megszerzése után konkrétan mikor, és mekkora mennyiséget szállít a készítményből - fejtette ki a miniszter.

Március óta téma a beszerzés, most nem várnak tovább

A német kormány régóta azt képviseli, hogy nemzeti szinten kell megoldani a Szputnyik V beszerzését, ha az EU nem lép, és Jens Spahn már március közepén bejelentette, hogy hamarosan szállítási szerződéseket is köthetnek.

Berlin támogatása abban is megnyilvánul, hogy a közösségi gyógyszerhatóság szerepét betöltő Európai Gyógyszerügynökségnél (EMA) indított engedélyeztetési eljárásban az oltóanyagokért felelős német szövetségi szakhatóság, a Paul Ehrlich intézet (PEI) vállalta el az úgynevezett raportőri szerepet. Ez azt jelenti, hogy német vezetéssel elemzik és értékelik a fejlesztők által benyújtott adatokat.

Annyira nem várnak, hogy Bajorország külön döntést hozott

A szövetségi kormány mellett több tartomány is támogatja a Szputnyik V beállítását az oltási kampányba az EU-s forgalmazási engedély megszerzése után.

Szerdán Markus Söder bajor miniszterelnök bejelentette, hogy kormányának egészségügyi minisztere előszerződést kötött 2,5 millió adag Szputnyik V megvásárlásáról.

A szerződő partner egy vállalkozás a bajorországi Illertissen településről - ismertette Markus Söder, utalva az R-Pharm nevű orosz gyógyszeripari társaság németországi leányvállalatára, amely a tervei szerint egy 30 millió eurós beruházással elindítja a Szputnyik V importját és vállalja a gyártási tételek úgynevezett végfelszabadítását, azaz a forgalomba hozatalt megelőző hivatalos ellenőrzést.

Bajorország az előszerződéssel szakított az eddigi németországi gyakorlattal, miszerint a vakcina beszerzéséről a szövetségi kormány gondoskodik, a tartományok feladata pedig az oltások beadásának megszervezése. Ezt több tartományban erősen nehezményezték. Daniela Behrens alsó-szászországi egészségügyi miniszter például úgy vélte, hogy a müncheni vezetés a tartományok közötti szolidaritás elvével ellentétes, önző módon jár el.

Németországban egyelőre a Pfizer/BioNTech-, az AstraZeneca- és a Moderna-féle vakcinával igyekeznek elérni a SARS-CoV-2 által okozott betegséggel (Covid-19) szembeni közösségi immunitást. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint keddig a lakosság 5,6 százaléka - 4 633 839 ember - kapta meg mindkét adagot valamelyikből. Legalább egy adagot 10 793 677 ember kapott, ami a lakosság 13 százaléka.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×