Infostart.hu
eur:
367.73
usd:
335.15
bux:
143803.98
2026. november 18. szerda Jenő
A Magyarországon elérhető összes vakcina (AstraZeneca, Moderna, Szputnyik V A és B, Sinopharm, Pfizer-BioNTech) felhasznált, üres üvegei Soós Zoltán nyíregyházi háziorvosi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Vakcinatartalékolók és rohamoltók - így áll a vakcinamatek az első negyedév után

A statisztikák szerint Nagy-Britannia kivételével egész Európa rosszul teljesít a lakosság beoltásában, egyes mutatók tekintetében azonban Magyarország helyi számai imponálóak. A gyártók közül az EU-ban a Pfizer a bajnok, az AstraZeneca rémesen elmaradt.

Magyarország az első negyedév után a második helyen áll a legalább egy oltást kapott lakosságarányos mutató tekintetében, és egyenesen

a „százszázalékosok klubjában” van az egészségügyi dolgozók beoltásában

(Észtország a másik klubtag) – derült ki az Európai Járványmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) negyedéves adatsorából.

Az nyilvánvaló, hogy a negyedéves vállalások tekintetében a teljes unió komoly lemaradásban van az oltási adatok szerint. Míg Nagy-Britanniában a lakosság kevés híján fele (46,5 százalék) legalább egy oltásban részesült már, ugyanez az európai listavezető Máltán 36,3 százalék, az után következő második (európai uniós) helyezett Magyarországon pedig a lakosság valamivel több, mint a negyede (26,26 százalék) kapott már ilyet.

Közben olyan gazdag országok, mint Hollandia vagy Luxembourg, egyenesen sereghajtók lettek ugyanezen a listán: az előbbinél az első negyedévben csak a lakosság 9,85 százaléka kapott legalább egy oltást, az utóbbinál 6,85 százalékon áll ugyanez a mutató. Az abszolút uniós lemaradó pedig Bulgária a maga 5,97 százaléknyi egyszeri oltásával.

Ám éppen a „sereghajtók” alkalmasint tudnának miből gazdálkodni: Hollandiában és Bulgáriában a már meglévő vakcinakészletek több mint harmadához (a dózisok 34,4 és 34,5 százalékához) eddig még hozzá sem nyúltak. Luxembourg a harmadik ezen a listán, 31,4 százalékos elfekvő készletével.

Magyarországon amúgy mintegy 75 százalékos az oltóanyag-felhasználási arány,

az ECDC adatsora szerint.

Az élenjáró itt Litvánia 100 százalékos hasznosulással, majd a 90-91 százalékos alkalmazás körül mozgó Észtország, Dánia és Portugália következik.

Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a készletezés nem feltétlen jelent végrehajtási lassúságot, állhat olyan megfontolás is a dolog mögött, hogy a hatóságok biztosak akarnak lenni a második oltás végrehajthatóságában, és ehhez tartalékolnak.

Uniós célszámok: egy igen, egy nem

Negyedéves európai uniós célszám volt, hogy a harmadik hónap végére a 80 évesnél idősebb lakosok legalább 80 százalékát ez idő alatt beoltják. Ez végül 5 tagországnak sikerült (Málta és Írország állnak 90 százalék felett), a magyar teljesítés itt 60 százalékos.

Cserébe a másik célszám – az egészségügyi dolgozók legalább 80 százalékának beoltása – tekintetében tehát Magyarország 20 százalékkal túlteljesített. Itt egyébként Románia és Spanyolország követi az észt-magyar párost, 90 fölötti százalékkal.

Eladási trükk?

Az elmaradó európai uniós oltási adatokat számszerűen is kellően indokolja az oltóanyag-szállítmányok egy részének látványos elmaradása.

Nyilván másként festene az összkép, ha az AstraZeneca a leszállított 30 millió adag helyett – mert a március végéig februárban beigért plusz 10 millió dózis végül nem érkezett meg – átadja a szerződésben vállalt teljes (80-100 milliós) mennyiséget.

Megfigyelők szerint

lényegében eldőlt, hogy a brit-svéd gyártó egész egyszerűen kétszer is eladta ugyanazon kapacitását-készletét,

és ebből – az ugyan egy nappal később aláíró, de előzetesen többet finaszírozott és szerződésében elsődlegességet kikötő – brit vevőnek adta a nagyobb részt.

Általános vélemények szerint a dologhoz az uniós jogászoknak az ellátás stabilizálása után még lesz néhány szavuk, és nem lehet kizárni nagyobb kártérítési pereket. Ami persze a politikai károkat már aligha fogja orvosolni.

Felturbózzák a gyártást

Hozta, sőt, túl is teljesítette az első negyedéves vállalását a német-amerikai BioNTech/Pfizer, (67 millió adaggal, ami végül 7 millió dózissaal több lett az első három hónapra ígértnél, de persze ez a plusz 7 millió aligha enyhíthette a kieső 60-70 milliót…). A Moderna az európai gyáraiból 10 millió adagot ígért és ezt teljesítette is, a Johsnson&Johnson pedig azon állítását tartotta, hogy az első negyedévben még nem fog szállítani semmit.

Jó hír lehet viszont, hogy

az amerikai gyár elállt attól, hogy minden európai szérumát előbb szállítsák át az Egyesült Államokba és ott palackozzák őket.

A dologról végül is bebizonyosodott, hogy tarthatatlan, mivel az amerikai vakcina-exporttilalom miatt egy ilyen felállás veszélyeztette volna az európai szerek visszajuttatását.

Így végül a németországi IDT Biologika üzemeiben alakítottak ki palackozó kapacitást, amit azonban még beüzemelni és ellenőrizni kell, azaz a tényleges gyártás április vége előtt aligha indul be. Utána viszont számolni lehet vele, és ráadásul ezekből a szerekből elég egy oltás is.

Összességében, ha nem jön közbe semmi, ha mindenki időben szállít, ha minden újabb gyártó termékét időben engedélyezik, és ha minden szerződő fél teljesíti vállalásait, akkor a

második negyedév végére már 470 millió adagnyi vakcina

az Unió rendelkezésére állhat.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

OTP: végleg véget érhet a lakásárak szárnyalása Magyarországon

Lassul a hazai lakáspiac, és a szakértők szerint 2027-ben még visszafogottabb működés várható. Az OTP és a zenga.hu elemzői szerint a 2026-ra becsült 130-135 ezres tranzakciószám jövőre akár 120 ezerre is csökkenhet, az árak pedig évente nagyjából 5 százalékkal emelkedhetnek - hangzott el az OTP Csoport évzáró ingatlanpiaci sajtótájékoztatóján szerdán. Budapesten rekordszintű új kínálat mellett visszaesett az eladások száma, a hirdetési árak pedig hónapok óta az 1,5 millió forintos négyzetméterár körül ragadtak. Különösen nagy a szakadék a fővárosi új lakásoknál, hiszen ezeknek kevesebb mint 10 százaléka felel meg az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz program feltételeinek. A jelzáloghitelezés is mérséklődhet, a lakáshitel-forgalom a 2026-ban várt 3000 milliárd forintról 2027-re 2000 milliárd forint körülire eshet vissza. Az OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont, illetve a zenga.hu elemzői ehhez a cikkünkhöz is segítséget nyújtottak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×