Vakcinatartalékolók és rohamoltók - így áll a vakcinamatek az első negyedév után

Magyarország az első negyedév után a második helyen áll a legalább egy oltást kapott lakosságarányos mutató tekintetében, és egyenesen

a „százszázalékosok klubjában” van az egészségügyi dolgozók beoltásában

(Észtország a másik klubtag) – derült ki az Európai Járványmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) negyedéves adatsorából.

Az nyilvánvaló, hogy a negyedéves vállalások tekintetében a teljes unió komoly lemaradásban van az oltási adatok szerint. Míg Nagy-Britanniában a lakosság kevés híján fele (46,5 százalék) legalább egy oltásban részesült már, ugyanez az európai listavezető Máltán 36,3 százalék, az után következő második (európai uniós) helyezett Magyarországon pedig a lakosság valamivel több, mint a negyede (26,26 százalék) kapott már ilyet.

Közben olyan gazdag országok, mint Hollandia vagy Luxembourg, egyenesen sereghajtók lettek ugyanezen a listán: az előbbinél az első negyedévben csak a lakosság 9,85 százaléka kapott legalább egy oltást, az utóbbinál 6,85 százalékon áll ugyanez a mutató. Az abszolút uniós lemaradó pedig Bulgária a maga 5,97 százaléknyi egyszeri oltásával.

Ám éppen a „sereghajtók” alkalmasint tudnának miből gazdálkodni: Hollandiában és Bulgáriában a már meglévő vakcinakészletek több mint harmadához (a dózisok 34,4 és 34,5 százalékához) eddig még hozzá sem nyúltak. Luxembourg a harmadik ezen a listán, 31,4 százalékos elfekvő készletével.

Élő adás

Magyarországon amúgy mintegy 75 százalékos az oltóanyag-felhasználási arány,

az ECDC adatsora szerint.

Az élenjáró itt Litvánia 100 százalékos hasznosulással, majd a 90-91 százalékos alkalmazás körül mozgó Észtország, Dánia és Portugália következik.

Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a készletezés nem feltétlen jelent végrehajtási lassúságot, állhat olyan megfontolás is a dolog mögött, hogy a hatóságok biztosak akarnak lenni a második oltás végrehajthatóságában, és ehhez tartalékolnak.

Uniós célszámok: egy igen, egy nem

Negyedéves európai uniós célszám volt, hogy a harmadik hónap végére a 80 évesnél idősebb lakosok legalább 80 százalékát ez idő alatt beoltják. Ez végül 5 tagországnak sikerült (Málta és Írország állnak 90 százalék felett), a magyar teljesítés itt 60 százalékos.

Cserébe a másik célszám – az egészségügyi dolgozók legalább 80 százalékának beoltása – tekintetében tehát Magyarország 20 százalékkal túlteljesített. Itt egyébként Románia és Spanyolország követi az észt-magyar párost, 90 fölötti százalékkal.

Eladási trükk?

Az elmaradó európai uniós oltási adatokat számszerűen is kellően indokolja az oltóanyag-szállítmányok egy részének látványos elmaradása.

Nyilván másként festene az összkép, ha az AstraZeneca a leszállított 30 millió adag helyett – mert a március végéig februárban beigért plusz 10 millió dózis végül nem érkezett meg – átadja a szerződésben vállalt teljes (80-100 milliós) mennyiséget.

Megfigyelők szerint

lényegében eldőlt, hogy a brit-svéd gyártó egész egyszerűen kétszer is eladta ugyanazon kapacitását-készletét,

és ebből – az ugyan egy nappal később aláíró, de előzetesen többet finaszírozott és szerződésében elsődlegességet kikötő – brit vevőnek adta a nagyobb részt.

Általános vélemények szerint a dologhoz az uniós jogászoknak az ellátás stabilizálása után még lesz néhány szavuk, és nem lehet kizárni nagyobb kártérítési pereket. Ami persze a politikai károkat már aligha fogja orvosolni.

Felturbózzák a gyártást

Hozta, sőt, túl is teljesítette az első negyedéves vállalását a német-amerikai BioNTech/Pfizer, (67 millió adaggal, ami végül 7 millió dózissaal több lett az első három hónapra ígértnél, de persze ez a plusz 7 millió aligha enyhíthette a kieső 60-70 milliót…). A Moderna az európai gyáraiból 10 millió adagot ígért és ezt teljesítette is, a Johsnson&Johnson pedig azon állítását tartotta, hogy az első negyedévben még nem fog szállítani semmit.

Jó hír lehet viszont, hogy

az amerikai gyár elállt attól, hogy minden európai szérumát előbb szállítsák át az Egyesült Államokba és ott palackozzák őket.

A dologról végül is bebizonyosodott, hogy tarthatatlan, mivel az amerikai vakcina-exporttilalom miatt egy ilyen felállás veszélyeztette volna az európai szerek visszajuttatását.

Így végül a németországi IDT Biologika üzemeiben alakítottak ki palackozó kapacitást, amit azonban még beüzemelni és ellenőrizni kell, azaz a tényleges gyártás április vége előtt aligha indul be. Utána viszont számolni lehet vele, és ráadásul ezekből a szerekből elég egy oltás is.

Összességében, ha nem jön közbe semmi, ha mindenki időben szállít, ha minden újabb gyártó termékét időben engedélyezik, és ha minden szerződő fél teljesíti vállalásait, akkor a

második negyedév végére már 470 millió adagnyi vakcina

az Unió rendelkezésére állhat.