Napok óta foglalkoztatja a brüsszeli EU-sajtót az a hétfői kezdeményezés, amit Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lettország és Szlovénia közös levele indított el, egyenesen Charles Michel európai tanácsi elnöknek címezve.

Az azóta csak „hatokként” emlegetett országcsoport úgymond egy olyan „korrekciós mechanizmus” beiktatását kéri a közösségi szinten beszerzett oltóanyagok tagországok közötti szétosztásában, ami elejét vehetné az általuk sérelmezett legutóbbi gyakorlatnak, mikor is

egyes országok saját kérelem alapján hozzájuthattak más tagállamok által fel nem használt készletekhez.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint a történtek rést ütöttek azon eredeti megállapodásban, hogy minden tagország szigorúan csak népességarányosan fog részesedni az uniós szinten éppen elérhető mennyiségből. Márpedig annak nyomán, hogy például Magyarország és néhány további tagállam nem tartott igényt az amerikai Moderna rá jutó hányadára, a benn ragadt készleteket iránt más tagországok megkérvényezték, és további kereslet híján igényük szerint meg is kapták.

Az effajta „újraosztás” legfrissebb példájaként futott körbe csütörtökön a nemzetközi sajtóban az, hogy Belgium egészségügyi minisztere igényt jelentett be az egyes országokban feltűnt trombózisesetek miatt nem használt AstraZeneca-dózisokra.

Az osztrák kancellár a hét elején kissé méltatlankodva beszélt arról, hogy az effajta utólagos kérelmezés lehetőségéről neki nem volt tudomása, és szerinte – erre utalt a további öt ország csatlakozása felszólamlásához – más kormányok is így voltak ezzel.

Kurz elismerte, hogy valahol a „hatok” hibája is, hogy ilyen helyzetbe kerültek, de egyúttal úgy vélte, hogy hasonló disszonanciák kivédésére

a jövőben ilyen esetekben egy automatikus korrekciós mechanizmusnak kellene felajánlania a fölösleget

mindenki másnak, továbbra is az eredeti népességarányos mutatók mentén.

A brüsszeli Politico az eset kapcsán idézte a Der Standard riportját, amely szerint a „hatok” azzal kerültek számukra kényelmetlen helyzetbe, hogy nem tartottak igényt a közösségi kosárba érkező drágább – mRNA-típusú – oltóanyagokra, hanem kvótájukat az olcsóbb AstraZenecából kívánták feltölteni. Azzal azonban, hogy az utóbbi gyártója kétharmaddal csökkentette európai uniós szállításait, hirtelen mennyiségi hiány keletkezett az erre várók körében, miközben a többiek valamennyire ki tudták pótolni a rést az éppen a „hatok” által is hátrahagyott mRNA-készletekből.

A „hatok” kormányaira a lelassult oltási kampány miatt – ami részben az akadozó vakcinaellátásból is fakad – egyre súlyosabb belpolitikai nyomás nehezedik. Ausztriában például a megkérdezett 55 százaléka fejezett ki elégedetlenséget egy legutóbbi felmérésben a kormány oltási lassúsága miatt.

A kép teljességéhez tartozik – és erre több brüsszeli sajtótermék is emlékeztetett –, hogy Kurz állítólagos tájékozatlansága a bennmaradó készletek megigényelhetőségéről

korrigálható lett volna, ha a tagországok közös beszerzési bizottságában ülő osztrák kormányképviselő időben tájékoztatta volna

erről a kancellárt. Ez azonban elmaradt, miként azt a napokban az illetékes osztrák miniszter is elismerte, cserébe az érintett osztrák tisztviselő – Clemens Auer – bejelentette lemondását brüsszeli posztjáról.

Erről állapította meg utóbb twitteres üzenetében a bécsi EU-nagykövet, hogy amikor valami balul üt ki, az mindig az „EU hibája”, pedig lehet, hogy csak egy helyi kormánytisztviselő nem tette a dolgát.

A korrekciós mechanizmus igénye mindenesetre formális kérelemmé vált, és mivel kormányfők kezdeményezték az Európai Tanács elnökénél, ezért ez utóbbi napirendre kell, hogy tűzze a kérdést a március végi virtuális EU-csúcson.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!