Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.84
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcináinak újabb szállítmányát ellenőrzi egy dolgozó a hűtőkamrában a fővárosi kormányhivatal népegészségügyi főosztályának épületében 2021. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Újabb ország függesztette fel az AstraZeneca alkalmazását

A holland gyógyszerügynökség szerint viszont valószínűtlen, hogy az oltás trombózist okoz.

Bojko Boriszov miniszterelnök arra utasította a bolgár egészségügyi hatóságokat, hogy függesszék fel az oltást az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat vakcinájával, amíg nem érkezik meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) írásos, pontos és világosan alátámasztott diagnózisa, amelyből kiderül, hogy használható-e ez az oltás vagy sem.

Az EMA csütörtök este közölte, hogy a szóban forgó vakcina továbbra is beadható, mert egyelőre nincs arra utaló jel, hogy okozott volna vérrögképződés, de a vizsgálat folytatódik.

Hollandia nyugtat

Valószínűtlen, hogy az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem által a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina okozta a trombózist annál a néhány embernél, akiknél a beoltás után észleltek vérrögképződést - közölte a holland gyógyszerügynökség (CBG), miután a dán kormány előző nap úgy döntött, hogy elővigyázatosságból felfüggeszti az oltóanyag alkalmazását.

Dániában és előtte Ausztriában is néhány esetben trombózisos eseteket jelentettek aznál, akiket előzőleg beoltottak, és haláleset is történt. Ausztria és több más európai ország ezért felfüggesztette az oltást egy bizonyos szállítmány vakcináival - Olaszország pedig egy másikéval -, Dánia azonban bejelentette, hogy egy ideig egyáltalán nem használja az AstraZeneca vakcináját. Később csatlakozott hozzá Norvégia és Izland.

A gyógyszerek mellékhatásait vizsgáló holland bizottság csütörtökön közölte, hogy Hollandiában, amely szintén kapott az elsőként Ausztriában talonba tett sorozatból - egy beoltott embernél vérrög keletkezett, azonban az eset nem volt súlyos, és kórházi kezelésre sem volt szükség.

A CBG leszögezte: a trombózis és a tüdőembólia nem tartozik az AstraZeneca oltóanyagának ismert mellékhatásai közé. Hozzátette: ammenyiben nagyszámú csoportokat oltanak be, nem zárható ki, hogy egy-egy esetben történik ilyenfajta megbetegedés. Az ügynökség ezért úgy döntött, hogy egyelőre nem javasolja az oltóanyag alkalmazásának felfüggesztést, azonban az esetet megtárgyalja az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA). és érdemi következtetések levonása után határoz majd.

A koronavírus elleni hollandiai oltási programot működtető egészségügyi szolgálat a helyi médiának úgy nyilatkozott, hogy ez idáig az oltásra behívott emberek közül senki se utasította el, hogy az AstraZeneca vakcináját adják be neki.

Az országban eddig 264 ezer embert oltottak be a brit-svéd óriásvállalat vakcinájával. Ezt a fajta oltóanyagot Hollandiában elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, a 60-64 év közötti korosztálynak, a Down-szindrómásoknak és a kórosan elhízott embereknek adják be.

Az AstraZeneca oltóanyagának ABV5300 jelű, egymillió dózis tartalmazó sorozatából, amelynek alkalmazását elsőként Ausztriában felfüggesztették, az EMA tájékoztatása szerint 17 uniós tagállamba szállítottak. Magyarország nincs köztük.

AstraZeneca-vakcinával az Európai Gazdasági Térség országaiban eddig hárommillió embert oltottak be, közülük 22 embernél jelentkezett tromboembólia.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×