17 °C
Több millió adag AstraZeneca-oltóanyag exportjának engedélyezését kéri az amerikai kormánytól az Európai Bizottság, ezzel is igyekezve áthidalni azokat az ellátási fennakadásokat, amelyek hátráltatják a koronavírus elleni oltási kampányt az Európai Unióban - írta szombaton a Financial Times.
A londoni üzleti napilap online kiadásán megjelent, uniós illetékeseket idéző beszámoló szerint az Európai Bizottság a koronavírus-járvány elleni együttműködés erősítéséről tervezett transzatlanti megbeszéléseken kívánja felvetni az ügyet.
A Financial Times felidézi, hogy az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport - amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcináját - gyártási problémákkal küszködik európai telephelyein, és e problémák miatt az eredetileg tervezettnél kevesebb oltóanyagot tud szállítani az EU-nak az első negyedévben.
Az Európai Bizottság a Financial Timesnak eljuttatott közleményében gyakorlatilag megerősítette a lap értesülését az amerikai vakcinabeszerzési tervekről. A közlemény megfogalmazása szerint a bizottság bízik abban, hogy lehetséges az együttműködés az Egyesült Államokkal a gyártók által az Európai Unióval szemben vállalt szerződéses vakcinaszállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítése érdekében.
A lap szerint
az AstraZeneca egyelőre nem fűzött kommentárt
azokhoz a hírekhez, hogy az EU igyekszik hozzáférni a cég amerikai gyártókapacitásaihoz.
Az AstraZeneca azonban továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy szállítani tudja az EU-nak az idei első negyedév végéig vállalt 40 millió adag vakcinát - áll a Financial Times cikkében.
A lap hangsúlyozza, hogy az eredeti tervek alapján a vállalat 100 millió adag oltóanyagot szállított volna az Európai Uniónak március végéig.
A bajok forrása: a brexit
A tervektől elmaradó uniós vakcinaellátás az év elején komoly konfliktusforrássá vált London és az EU között, miután az Európai Bizottság kiterjesztette Észak-Írországra is a koronavírus elleni oltóanyagok exportjára bejelentett uniós ellenőrzés hatályát.
Ehhez a bizottság január végén életbe léptette a brit EU-tagság megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodás észak-írországi protokolljának 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait.
A döntést az Európai Bizottság rövid időn belül visszavonta, miután Boris Johnson brit miniszterelnök telefonon sürgősségi egyeztetést tartott Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével és kifejezésre juttatta London súlyos aggályait az uniós lépéssel kapcsolatban.
A cikkely rövid életű alkalmazása is komoly felháborodást keltett Londonban, Belfastban és Dublinban, mivel a protokoll e kitételének életbe léptetése elvileg lehetővé teszi a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetését Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.
A brexit-megállapodáshoz fűzött észak-írországi protokoll egyik legnagyobb horderejű eleme éppen az, hogy ezt a határt - amely az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára - minden körülmények között teljesen nyitva kell tartani.
Az ír-északír határon az észak-írországi rendezési folyamat egyik fő vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.
