Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartalmazó fiolát tart a kezében egy egészségügyi dolgozó a belgrádi vásárközpontból kialakított oltóközpontban 2021. január 19-én. Szerbiában megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az idős embereket, az egészségügyi dolgozókat, ezt követőn pedig a katonákat és a rendőröket oltják be.
Nyitókép: MTI/AP/Darko Vojinovic

Orosz vakcina és a koronavírus - ezek a tapasztalatok Szerbiában

Szerbiában már több mint 800 ezer ember kapta meg a védőoltást.

Szerbiában már 803 319-en kapták meg a koronavírus elleni védőoltás első adagját, és már az újraoltás is megkezdődött, ezzel beoltottság tekintetében Szerbia a második helyen áll Európában - olvasható a szerb egészségügyi minisztérium jelentésében.

Az egymillió lakosra jutó beoltottak számában a nyugat-balkáni országot csak az Egyesült Királyság előzi meg Európában. Az országban továbbra is nagy az érdeklődés az oltások iránt, hivatalos adatok ugyan nincsenek, sajtóinformációk szerint azonban a hétmilliós országban eddig körülbelül kétmillióan jelezhették, hogy felvennék valamelyik vakcinát. Szerbiában jelenleg az orosz Szputnyik V, az amerikai-német Pfizer-BioNTech, a kínai Sinopharm, valamint brit-svéd AstraZeneca oltóanyaga érhető el.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma vasárnap Szerbiában 1622-vel 419 493-ra, Koszovóban 290-nel 64 095-re, Észak-Macedóniában 357-tel 96 894-re, Montenegróban 472-vel 68 476-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 240-nel 125 695-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 15-tel 4214-re, Koszovóban néggyel 1544-re, Észak-Macedóniában öttel 2976-ra, Montenegróban kettővel 882-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 11-gyel 4882-re nőtt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×