A GlaxoSmithKline (GSK) brit székhelyű, multinacionális gyógyszeripari vállalat belgiumi gyára 2021-ben 100 millió adagot gyárt a német CureVac gyógyszervállalat koronavírus elleni vakcinájából. A GSK szerdai tájékoztatása szerint, a CureVac koronavírus elleni oltóanyaga decemberben ért a kísérleti fázis utolsó, harmadik szakaszába. Alkalmazásának jóváhagyását követően a Brüsszel melletti, Wavre-ban található gyárban megkezdődhet a vakcina gyártása.

Azt is közölték, hogy a gyártási kapacitás növelése mellett a két gyógyszergyártó vállalat együttműködésének célja egy, a hírvivő RNS (mRNS) technológián alapuló új vakcina kifejlesztése a koronavírus új változatai ellen. Tervek szerint az új oltóanyag gyártása - a jóváhagyás esetén - 2022-ben indulhat meg, és még abban az évben forgalomba kerülhet az Európai Unióban.

Az Európai Bizottság november közepén kötött szerződést a német CureVac gyógyszervállalattal az első körben 225 millió adag koronavírus elleni oltóanyag vásárlásáról, fenntartva további 180 millió adag igénylésének lehetőségét a vakcina biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítását követően. A német vállalat még nem nyújtott be kérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA) vakcinájának feltételes forgalomba hozatali engedélyének megadására.

A CureVac oltóanyaga a Moderna, valamint a Pfizer-BioNtech vakcinájához hasonlóan hírvivő RNS (mRNS) molekulákon alapul. Ezek segítségével ártalmatlan vírusfehérje-szakaszok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi fertőzés megelőzésére vagy leküzdésére. Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett proteintüskék kisebb elemeit állítják elő. Az élő vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, szaporodjon és ezáltal okozzon betegséget. A védőoltás után az emberi szervezet immunrendszere idegen anyagként azonosítja ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és fehérvérsejteket termel ellene.