Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.52
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Tehrik-i-Labbaik (TLP) pakisztáni radikális iszlamista mozgalom támogatói Ászija Bibi kivégzését követelik Lahor keleti nagyvárosban 2018. október 31-én, miután a pakisztáni legfelsőbb bíróság ezen a napon eltörölte az istenkáromlásért halálra ítélt nő ítéletét. Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték halálra Pandzsáb tartományban, mert a négy gyereket nevelő keresztény nőt muszlim kolléganői azzal vádolták meg egy vallási vezető előtt, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról.
Nyitókép: Rahat Dar

Szakértők: a közel-keleti fiatalok szakítanak szüleik vallásosságával

A Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciáján elhangzottak alapján egyfajta elvallástalanodás figyelhető meg az iszlám világ fiataljai körében, ám ez nem ateizmust, csak újraértelmezést jelent.

A felmérések szerint a Közel-Keleten a fiatalok másképp képzelik az iszlamizmust, mint a szüleik, ami egyfajta generációs törést is jelent - hangzott el egy, a tíz évvel ezelőtti Arab Tavasz következményeiről szóló online konferencián, amelynek házigazdája a Külügyi és Külgazdasági Intézet volt.

Olybá' tűnik, a Közel-Keleten az iszlamizmus egy újabb hulláma alakult ki, a mérsékelt pártok megjelentek a hatalomban - fogalmazott az eszmecserén Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Mára lecsengett bizonyos értelemben ez az iszlamizmus mint vezető ideológia az arab nacionalizmus után, és

az a probléma, hogy nem rajzolódik ki egy újabb ideológia, amely vezetné a térséget"

- mutatott rá.

A mérsékeltektől el kell különíteni a radikális politikai erőket - folytatta.

"Azt látjuk, hogy amikor 2013-2014-ben a mérsékelt politikai erők népszerűsége lecsökkent, akkor a radikális iszlamizmus jelentkezett az Iszlám Állam formájában. És ugyan a katonai vereség bekövetkezett az elmúlt egy-két esztendőben, ezek a nézetek nem írhatók le teljesen."

Hangsúlyozta, a fiatalok előbb-utóbb "hallatni fogják a hangjukat".

Az Arab Barometer felmérése szerint

a Közel-Keleten viszont egyre több fiatal vallja magát nem hívőnek,

Tunéziában ez a szám például már 45 százaléknál jár.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a felmérésben nem biztos, hogy mindenki merte vállalni a vallási nézeteit. Ámde:

"Nem ez az egyetlen ilyen felmérés az elmúlt években, amely azt mutatja, hogy a fiatalok körében elvallástalanodás, szekularizmus figyelhető meg."

De Csicsmann László szerint ez mégsem ateizmus, csak

tagadása annak a fajta vallásosságnak, amely meghatározta ezeket a társadalmakat.

"Megkísérlik lényegében újradefiniálni, hogy mit jelent a XXI. században vallásosnak lenni. Ez jelenthet generációs törést" - reagált Csicsmann László.

Az iszlamista szervezeteken is látszik, hogy a fiatalok nem azonosulnak a konzervatív irányvonallal, és az átlagemberek sem értenek egyet a szüleik vallásosságával - Csicsmann László szerint.

A konferencia előadásait alább hallgathatja meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×