Infostart.hu
eur:
353.48
usd:
305.54
bux:
133528.69
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A Tehrik-i-Labbaik (TLP) pakisztáni radikális iszlamista mozgalom támogatói Ászija Bibi kivégzését követelik Lahor keleti nagyvárosban 2018. október 31-én, miután a pakisztáni legfelsőbb bíróság ezen a napon eltörölte az istenkáromlásért halálra ítélt nő ítéletét. Ászija Bibit 2010 novemberében ítélték halálra Pandzsáb tartományban, mert a négy gyereket nevelő keresztény nőt muszlim kolléganői azzal vádolták meg egy vallási vezető előtt, hogy tiszteletlenül beszélt Mohamed prófétáról.
Nyitókép: Rahat Dar

Szakértők: a közel-keleti fiatalok szakítanak szüleik vallásosságával

A Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciáján elhangzottak alapján egyfajta elvallástalanodás figyelhető meg az iszlám világ fiataljai körében, ám ez nem ateizmust, csak újraértelmezést jelent.

A felmérések szerint a Közel-Keleten a fiatalok másképp képzelik az iszlamizmust, mint a szüleik, ami egyfajta generációs törést is jelent - hangzott el egy, a tíz évvel ezelőtti Arab Tavasz következményeiről szóló online konferencián, amelynek házigazdája a Külügyi és Külgazdasági Intézet volt.

Olybá' tűnik, a Közel-Keleten az iszlamizmus egy újabb hulláma alakult ki, a mérsékelt pártok megjelentek a hatalomban - fogalmazott az eszmecserén Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

"Mára lecsengett bizonyos értelemben ez az iszlamizmus mint vezető ideológia az arab nacionalizmus után, és

az a probléma, hogy nem rajzolódik ki egy újabb ideológia, amely vezetné a térséget"

- mutatott rá.

A mérsékeltektől el kell különíteni a radikális politikai erőket - folytatta.

"Azt látjuk, hogy amikor 2013-2014-ben a mérsékelt politikai erők népszerűsége lecsökkent, akkor a radikális iszlamizmus jelentkezett az Iszlám Állam formájában. És ugyan a katonai vereség bekövetkezett az elmúlt egy-két esztendőben, ezek a nézetek nem írhatók le teljesen."

Hangsúlyozta, a fiatalok előbb-utóbb "hallatni fogják a hangjukat".

Az Arab Barometer felmérése szerint

a Közel-Keleten viszont egyre több fiatal vallja magát nem hívőnek,

Tunéziában ez a szám például már 45 százaléknál jár.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a felmérésben nem biztos, hogy mindenki merte vállalni a vallási nézeteit. Ámde:

"Nem ez az egyetlen ilyen felmérés az elmúlt években, amely azt mutatja, hogy a fiatalok körében elvallástalanodás, szekularizmus figyelhető meg."

De Csicsmann László szerint ez mégsem ateizmus, csak

tagadása annak a fajta vallásosságnak, amely meghatározta ezeket a társadalmakat.

"Megkísérlik lényegében újradefiniálni, hogy mit jelent a XXI. században vallásosnak lenni. Ez jelenthet generációs törést" - reagált Csicsmann László.

Az iszlamista szervezeteken is látszik, hogy a fiatalok nem azonosulnak a konzervatív irányvonallal, és az átlagemberek sem értenek egyet a szüleik vallásosságával - Csicsmann László szerint.

A konferencia előadásait alább hallgathatja meg:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×