eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Soha nem látott közelségbe került a brit unió szétesése

Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő a Skót Nemzeti Párt. Boris Johnson brit kormányfő szerint azonban az ügyben nem lehet ismét referendumot tartani.

Mint ismert, 2014-ben már volt egy skót függetlenségi referendum, amely alkalmával a skót választók úgy döntöttek, hogy továbbra is a brit unió része kívánnak maradni. Mindebben komoly szerepet játszhatott, hogy amennyiben Skócia elhagyta volna az Egyesült Királyságot, uniós tagsága is ugrott volna. Két évvel később azonban ezt az érvelést „szembecsapta” a brexitreferendum, amin egyébként a skótok 62 százaléka a bennmaradás mellett voksolt – idézte föl az InfoRádiónak a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Ráadásul a skót kormány semmilyen konstruktív kezdeményezést nem észlelt a brit kormány részéről, ami kifejtetten Skócia számára enyhítette volna a brexit különféle hatásait, felszínre hozva a mostani problémát.

Ugyan Boris Johnson úgy érvel, nincs lehetőség új népszavazást tartani a függetlenségről, hiszen korábban azt ígérték a skótok, hogy a 2014-es referendum eredménye legalább egy nemzedéknyi időre fog szólni,

a jog szerint mégis mindkét félnek igaza lehet

– tette hozzá Szabó Barnabás. Hiszen a brit miniszterelnök megfeledkezett megemlíteni azt az apró betűs részt, amit annak idején a skótok hozzátettek az ígéretükhöz: hacsak nem lesz valami lényeges változás az ország helyzetében, illetve az alkotmányos környezetben – a brexit azonban elég lényeges változásnak tekinthető. A jog tulajdonképpen csak annyit mond erről, hogy egy említett népszavazás megrendezése nem a skót kormány saját hatásköre, hanem miden alkalommal a brit kormány döntésén áll, hogy Skócia gyakorolhassa ezt a hatáskört.

A szakember emlékeztetett, a skótok eddig nagyon óvatosak voltak abban a tekintetben, hogy a függetlenség kérdését az Európai Unió tagállamai ne úgy ítéljék meg, mint például a katalán törekvéseket, amelyek a központi tiltás ellenére történnek. Ezért Szabó Barnabás nem tartaná bölcs döntésnek, ha Skócia a törvénytelenség vízére evezne, rontva egy későbbi esetleges uniós csatlakozás lehetőségét. Ugyanakkor

az elmúlt jó 300 évben, amióta létezik a brit unió, most érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a legvalószínűbb, hogy ismét széteshet

– tette hozzá a szakember, aki szerint mindez nagyban függhet attól, hogy a skót, illetve észak-ír polgárok – akik körében szintén erősödik az a szándék, hogy Írországhoz csatlakoznának –, mit éreznek majd a saját bőrükön a brexit után, ami egyelőre egyáltalán nem tisztázott.

Szinte kizárt az egyoldalú szakadás?

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szintén úgy látja, hogy a spekulációk momentán arról szólnak, hogy amennyiben a májusi választások után – az előrejelzéseknek megfelelően – valóban a nacionalisták tudnának kormányt alakítani Skóciában, akkor megpróbálnák-e a brit kormány akarata ellenére is keresztülvinni a függetlenségi népszavazás javaslatát, eddig példátlan állapotot eredményezve az Egyesült Királyságban. Az ügyben végül vélhetően egy bíróság döntene, ami szintén precedens nélküli.

Az Egyesült Királyságnak egy nagyon speciális részét képezi Skócia: 1998 óta úgynevezett devolúció alatt álló terület, vagyis a központi hatalomtól olyan autonómiákat kap, amiben a politikai, a gazdasági és a szociális önrendelkezésnek az elemei egyre fokozottabban mutatkoznak meg. Zárójelben megjegyezendő, sokak szerint a 2014-es függetlenségi népszavazás alkalmával csak az utolsó pillanatban beígért új hatáskörök mentették meg a brit unió fennmaradását. Gálik Zoltán szerint

elszakadásról ugyanakkor nagyon nehéz lenne beszélni, tekintve, hogy Skóciának a gazdasága rendkívüli mód integrálódott már Nagy-Britanniába,

ahová például az exportjuk kétharmada is irányul. De a monetáris unió, tehát a közös pénzhasználat, vagy az államadósság kezelésének a területén is komoly kérdések merülhetnének föl, ahogyan a védelempolitika és az újfajta elosztási mechanizmus terén, ami szinte kizárttá teszi szinte, hogy valamilyen mód egyoldalúan elszakadjon Skócia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×