eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Soha nem látott közelségbe került a brit unió szétesése

Újabb függetlenségi népszavazásról szóló tervezetet terjesztett elő a Skót Nemzeti Párt. Boris Johnson brit kormányfő szerint azonban az ügyben nem lehet ismét referendumot tartani.

Mint ismert, 2014-ben már volt egy skót függetlenségi referendum, amely alkalmával a skót választók úgy döntöttek, hogy továbbra is a brit unió része kívánnak maradni. Mindebben komoly szerepet játszhatott, hogy amennyiben Skócia elhagyta volna az Egyesült Királyságot, uniós tagsága is ugrott volna. Két évvel később azonban ezt az érvelést „szembecsapta” a brexitreferendum, amin egyébként a skótok 62 százaléka a bennmaradás mellett voksolt – idézte föl az InfoRádiónak a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Ráadásul a skót kormány semmilyen konstruktív kezdeményezést nem észlelt a brit kormány részéről, ami kifejtetten Skócia számára enyhítette volna a brexit különféle hatásait, felszínre hozva a mostani problémát.

Ugyan Boris Johnson úgy érvel, nincs lehetőség új népszavazást tartani a függetlenségről, hiszen korábban azt ígérték a skótok, hogy a 2014-es referendum eredménye legalább egy nemzedéknyi időre fog szólni,

a jog szerint mégis mindkét félnek igaza lehet

– tette hozzá Szabó Barnabás. Hiszen a brit miniszterelnök megfeledkezett megemlíteni azt az apró betűs részt, amit annak idején a skótok hozzátettek az ígéretükhöz: hacsak nem lesz valami lényeges változás az ország helyzetében, illetve az alkotmányos környezetben – a brexit azonban elég lényeges változásnak tekinthető. A jog tulajdonképpen csak annyit mond erről, hogy egy említett népszavazás megrendezése nem a skót kormány saját hatásköre, hanem miden alkalommal a brit kormány döntésén áll, hogy Skócia gyakorolhassa ezt a hatáskört.

A szakember emlékeztetett, a skótok eddig nagyon óvatosak voltak abban a tekintetben, hogy a függetlenség kérdését az Európai Unió tagállamai ne úgy ítéljék meg, mint például a katalán törekvéseket, amelyek a központi tiltás ellenére történnek. Ezért Szabó Barnabás nem tartaná bölcs döntésnek, ha Skócia a törvénytelenség vízére evezne, rontva egy későbbi esetleges uniós csatlakozás lehetőségét. Ugyanakkor

az elmúlt jó 300 évben, amióta létezik a brit unió, most érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a legvalószínűbb, hogy ismét széteshet

– tette hozzá a szakember, aki szerint mindez nagyban függhet attól, hogy a skót, illetve észak-ír polgárok – akik körében szintén erősödik az a szándék, hogy Írországhoz csatlakoznának –, mit éreznek majd a saját bőrükön a brexit után, ami egyelőre egyáltalán nem tisztázott.

Szinte kizárt az egyoldalú szakadás?

Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szintén úgy látja, hogy a spekulációk momentán arról szólnak, hogy amennyiben a májusi választások után – az előrejelzéseknek megfelelően – valóban a nacionalisták tudnának kormányt alakítani Skóciában, akkor megpróbálnák-e a brit kormány akarata ellenére is keresztülvinni a függetlenségi népszavazás javaslatát, eddig példátlan állapotot eredményezve az Egyesült Királyságban. Az ügyben végül vélhetően egy bíróság döntene, ami szintén precedens nélküli.

Az Egyesült Királyságnak egy nagyon speciális részét képezi Skócia: 1998 óta úgynevezett devolúció alatt álló terület, vagyis a központi hatalomtól olyan autonómiákat kap, amiben a politikai, a gazdasági és a szociális önrendelkezésnek az elemei egyre fokozottabban mutatkoznak meg. Zárójelben megjegyezendő, sokak szerint a 2014-es függetlenségi népszavazás alkalmával csak az utolsó pillanatban beígért új hatáskörök mentették meg a brit unió fennmaradását. Gálik Zoltán szerint

elszakadásról ugyanakkor nagyon nehéz lenne beszélni, tekintve, hogy Skóciának a gazdasága rendkívüli mód integrálódott már Nagy-Britanniába,

ahová például az exportjuk kétharmada is irányul. De a monetáris unió, tehát a közös pénzhasználat, vagy az államadósság kezelésének a területén is komoly kérdések merülhetnének föl, ahogyan a védelempolitika és az újfajta elosztási mechanizmus terén, ami szinte kizárttá teszi szinte, hogy valamilyen mód egyoldalúan elszakadjon Skócia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

Amerikai elnökválasztás 2024: érkeznek az eredmények, az exit poll már befutott

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik, a felmérésekben fej-fej mellett álltak a jelöltek, hamarosan azonban tisztábban fogunk látni, hiszen elkezdődött az első eredmények áramlása. Egy óra múlva számos kulcsfontosságú államban zárulnak az urnák, Georgiából pedig hamar befuthatnak az első adatok. Ideális esetben holnap reggelre már sejthetjük, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×