Infostart.hu
eur:
355.11
usd:
304.78
bux:
0
2026. június 2. kedd Anita, Kármen
Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt első titkára beszél a párt központi biztosságának ülésén Phenjanban 2020. augusztus 19-én. Észak-Korea új ötéves tervet készül elfogadni a kormányzó Koreai Munkapárt januári kongresszusán. Legutóbb ilyen kongresszust négy éve tartottak.
Nyitókép: MTI/EPA/KCNA

Koronavírus – kipécézte magának az orvosi egyetemet Kim Dzsong Un

A koronavírus-járvány okozta vészhelyzet intézkedéseinek szigorítására adott utasítást Kim Dzsong Un észak-koreai vezető a Koreai Munkapárt politikai bizottságának ülésén – jelentette az állami KCNA hírügynökség.

A testületet a Covid-19 okozta gazdasági és politikai bizonytalanság közepette hívták össze, amely további terheket ró Észak-Korea gazdaságára az atomprogramja miatt kiszabott nemzetközi szankciók hatása mellett.

A nyilvánosság előtt 25 nap után újra megjelenő

Kim nyomatékosan hangsúlyozta a teljes készültség fenntartásának és a járvány elleni munka fokozásának szükségességét

– írta a KCNA.

A résztvevők megvitatták a Phenjani Orvosi Egyetem pártfunkcionáriusai által elkövetett, közelebbről nem megnevezett „súlyos bűnöket”, amelyeket a KCNA jelentése szerint „védelmükbe vettek, fedeztek és elősegítettek” más tisztségviselők a párt központi bizottságából és más állami szervektől azzal, hogy nem voltak képesek megszigorítani az egyetem feletti ellenőrzést. Az észak-koreai hírügynökség ugyanakkor nem részletezte, hogy az állítólagos bűnöknek közük volt-e a koronavírus-járványhoz.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimutatása szerint Észak-Korea több mint 12 ezer ember teszteléséről számolt be november elejéig, miközben egyetlen igazolt fertőzést sem jelentett. A járvány kezdete óta összesen 6173 embernél, köztük nyolc külföldinél találtak fertőzésgyanút és 174 embert helyeztek karanténba október utolsó hetében – közölte a WHO.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint a hétfői volt Kim Dzsong Un első nyilvános megjelenése október 22. óta, amikor Dél-Phenjan tartomány egyik temetőjét kereste fel.

Az észak-koreai vezető áprilisban húsz napig nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Akkor azt rebesgették, hogy jelentősen romlott egészségügyi állapota, szívműtéten esett át, sőt, halálhírét is keltették. Egyesek a koronavírus-járványban vélték megtalálni visszahúzódása okát. Kimet május elején egy műtrágyagyár felavatásán látták újra, aztán megint hetekre eltűnt a nyilvánosság elől.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Tálas Péter: Amerika újra nyomást akar gyakorolni Iránra, de nem valószínű a teljes győzelmi formula

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok akkor tekinti lezártnak az iráni konfliktust, ha szabaddá válik a Hormuzi-szoros és Irán kiadja a birtokában lévő magas fokon dúsított uránkészletet, valamint végleg lemond az atomfegyverről. Ennek kapcsán kérdezte az InfoRádió Tálas Pétert, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzőjét.
Nyugati pénzzel játsszák ki a szankciókat az oroszok, bármikor bekövetkezhet a katasztrófa

Nyugati pénzzel játsszák ki a szankciókat az oroszok, bármikor bekövetkezhet a katasztrófa

Az orosz árnyékflotta hajói a szankciók ellenére továbbra is európai pénzügyi piacok által fedezett biztosítással szállítanak kőolajat – derül ki elemzők és egy európai parlamenti képviselő megállapításaiból. A mintegy 1700 hajót számláló flotta viszontbiztosítási konstrukciókon és közvetítőkön keresztül mossa tisztára a biztosításait, miközben Oroszország saját maga nem képes ekkora, milliárdos nagyságrendű kockázatot viselni. Az uniós vezetők a június 18-i brüsszeli csúcson tárgyalnak a 21. szankciócsomagról, amely az árnyékflotta üzleti modelljének felszámolását célozza, ám egyes tagállamok továbbra is óvatosak a szigorúbb intézkedésekkel szemben. Elemzők szerint az elöregedett, átláthatatlan biztosítással közlekedő tankerek nemcsak a szankciós rendszert ássák alá, hanem egyre komolyabb ökológiai kockázatot is jelentenek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×