Az Európai Bizottság szerdán új tízéves tervet mutatott be az európai uniós tagországokban élő romák támogatására, ennek középpontjában a romák esélyegyenlősége, társadalmi részvétele és befogadása áll.

Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szerint az EU nem tett eleget az elmúlt évtizedben Európa legnagyobb etnikai kisebbségének támogatására, a romák még mindig megkülönböztetéssel és kirekesztéssel néznek szembe. Mint megemlítette, az EU-ban a roma gyerekek 85 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, a roma fiatalok 60 százaléka nem vesz részt semmilyen oktatásban, képzésben. Több uniós tagállamban a romák nagy része elégtelen lakáskörülmények között él, munkaerőpiaci részvételük korlátozott. Hozzátette: a koronavírus- járvány tovább nehezítetti élethelyzetüket.

"A következő évtizedben ennek meg kell változnia, így új stratégiánk egyértelmű célokat tűz ki, és megújítja kötelezettségvállalásunkat a romák támogatása felé" - hangsúlyozta.

Helena Dalli, az egyenlőségért felelős bizottsági tag elmondta, hogy a cigányellenesség "normálissá vált" az uniós tagállamokban, így ez ellen is célirányosan kell küzdeni. "Éppen ezért változtattunk stratégiai megközelítésünkön: a felzárkóztatás helyett a társadalmi befogadást, részvételt és a romák esélyegyenlőségét helyeztük a középpontba" - jelentette ki.

Az új stratégia a romák esélyegyenlősége, társadalmi részvétele és befogadása mellett továbbra is kulcsterületként kezeli az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz és lakhatáshoz való hozzáférésük javítását.

A brüsszeli bizottság mindezeken a területeken új célkitűzéseket és ajánlásokat terjesztett a tagállamok elé. Felszólította továbbá a tagországok kormányait, hogy 2021 szeptemberéig nyújtsák be stratégiáikat, és kétévente tegyenek jelentést azok végrehajtásáról.

Járóka Lívia: mérföldkő jelentőségű az új stratégia

A Fidesz uniós parlamenti képviselője sajtóközleményében üdvözölte a bizottság stratégiáját. Hangsúlyozta, hogy a 2000-es évek elején magyar kezdeményezésre, az Európai Néppárt volt az első európai parlamenti pártcsalád, amelyik az uniós diskurzus szerves részévé kívánta tenni a roma ügyet. Hozzátette: a 2011-es első roma keretstratégia, majd az azt követő romaintegrációs programok fontos állomásai voltak ennek a nemes feladatnak és az új stratégia ehhez hasonlóan mérföldkő jelentőségű.

A képviselő pozitívnak értékelte, hogy a bizottság javaslatcsomagjának a középpontjába, oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és a lakhatás mellett az egyenlőség, a társadalmi befogadás és a részvétel is áll. Véleménye szerint, a jogokra és felelősségre épülő új jelentés alapján, kiemelten fontos a roma közösségek bevonása a folyamatokba, a tervezéstől a végrehajtásig és az ellenőrzésig, ami egy erősebb és sikeresebb roma részvétel lehetőségét teremti meg. További pozitívum, hogy a stratégia szubszidiaritás jegyében a helyi jó gyakorlatok megismertetésére és az integrációs programok helyben való végrehajtására is kiemelt figyelmet fordít.

A képviselő üdvözölte továbbá, hogy a bizottság konkrét és objektíven ellenőrizhető célokat határozott meg.

"A hátrányos megkülönböztetést tapasztaló romák, a szegénységi rés és a foglalkoztatási szakadék, illetve a nemek közti foglalkoztatási különbség legalább felére csökkentése grandiózus változásokat eredményezhetnek" - fogalmazott a képviselő.