eur:
402.03
usd:
371.21
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Oroszország, 2018. július 19.Az orosz védelmi minisztérium hivatalos YouTube-csatornáján 2018. július 19-én közreadott, videofelvételről készített kép: manőverező robotrepülőgépet indít az orosz Avangard hiperszonikus hadászati rakétarendszer egy oroszországi helyszínen. A védelmi tárca szerint a közeljövőben megkezdődik az Avangard-rendszer sorozatgyártása. (MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium) *** Local Caption *** 54500530
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium

Belátható időn belül beköszönthet a hiperszonikus fegyverek kora

Egyelőre még fejlesztés alatt vannak a hiperszonikus fegyverek, de Moszkva már az ellene való védekezésre is készül. Erről beszélt a közelmúltban Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa az InfoRádiónak azt mondta: globálisan csak negyedik, ötödik helyen áll Oroszország a védelmi kiadások tekintetében.

A globális csapásmérési képességre alkalmas fegyverek megjelenése újabb dimenzióját nyitja meg a fegyverkezési versenynek, ebben pedig gyakorlatilag minden vezető globális hatalom egyaránt részt vesz – fogalmazott az InfoRádiónak Jójárt Krisztián. Értelemszerűen az Egyesült Államok jár az élen, de Oroszország is komoly erőfeszítéseket tesz – tette hozzá, emlékeztetve –, gyakorlatilag a 2018-as Putyin-beszéd is öt szuperszonikus fegyvert leplezett le.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársa arra is kitért, hogy a globális védelmi kiadásokat figyelembe véve a fegyverarzenál, illetve -fejlesztések terén Washington toronymagasan vezet, őt követi lemaradva Peking, majd jóval lemaradva, függően attól, hogy vásárlóerő-paritást vagy abszolút számokat veszünk alapul, India és Szaúd-Arábia következik, míg

Moszkva jellemzően az ötödik helyen szokott feltűnni a listán.

A hiperszonikus fegyverek alatt általában a hangsebességnél 15-20-szor nagyobb sebességre képes fegyvereket kell érteni. Az amerikaiak célkitűzése például az, hogy a Föld bármely pontján 30-40 percen belül képesek legyenek precíziós csapásmérésre hagyományos, vagy akár nukleáris robbanófejjel felszerelve – magyarázta a szakember, hozzátéve: azonban az erőteljesség nem elődleges szempont, inkább a pontosság a fontos.

Mivel ezek a fegyverek hagyományos töltettel is rendkívüli pontossággal képesek csapást mérni, így

a nukleáris elrettentés morális és más alapon kevésbé jöhet szóba,

amit az oroszok már a kilencvenes évek elején felismertek, és azóta is aggódva figyelik a precíziós fegyverek fejlesztését, illetve azok tömeges alkalmazását az Egyesült Államok részéről, lásd az első Öböl menti, vagy a 2003-as iraki háborút – jegyezte meg Jójárt Krisztián.

Ugyanakkor Oroszország nemcsak ezen hiperszonikus fegyverek elleni védekezésre, hanem elsősorban az elrettentésre építi a katonai stratégiáját. Arzenálja legemlegetettebb tagja az úgynevezett Avangard cirkálórakéta, de hivatalosan úgy tudni, még nincs rendszerbe állítva, ahogyan a tengerentúlon is hasonló a helyzet, de belátható időn belül valószínűleg mind az Egyesült Államok, mind pedig Oroszország haderejében rendszerbe fognak állni – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×