eur:
389.41
usd:
361.54
bux:
68381.53
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Berobbant a járvány Brazíliában

Rekordot döntött 600 új elhunyttal a koronavírus-járvány halálos áldozatai számának napi növekedése kedden Brazíliában.

A legutóbbi szomorú rekordot 474 halálozással április 28-án jegyezték fel Brazíliában. Az egészségügyi tárca legfrissebb közlése szerint eddig 7921-en hunytak el a kórban és hétfő óta 6935 új fertőzöttet azonosítottak, így számuk 114 715-re emelkedett. A fertőzöttek száma 6,4 százalékkal, a halottaké pedig 8,2 százalékkal növekedett.

Szakértők szerint az adatok azt jelzik, hogy a latin-amerikai országok közül a járvány által leginkább sújtott

Brazília még mindig a kór elleni küzdelem sűrűjében tart,

s bár két nagyvárosban karantén bevezetéséről döntöttek, más térségekben a hatóságok a korlátozások feloldásáról határoztak.

A járvány által leginkább érintett államok: Sao Paulo, Rio de Janeiro és a délkeleti Ceará, amelynek székhelye, Fortaleza városa péntektől karantént rendel el.

Sao Luís, az északkeleti Maranhao állam székhelye kedden elsőként vezetett be karantént. Az egyelőre május 14-ig elrendelt kijárási tilalom összesen 1,3 millió embert érint Sao Luísban és három környező megyében. A lakók ez idő alatt csak a legszükségesebb esetekben hagyhatják el otthonaikat.

Bár Maranhaót nem érintette annyira a járvány, mint Sao Paulót és Rio de Janeirót, ahol a kórházak túlterheltek és a hatóságok a kórban elhunytakat kénytelenek tömegsírokban eltemetni, a 4227 helyi fertőzött és 249 haláleset komoly terhet jelent Brazília legszegényebb tagállamának.

A Brazíliával szomszédos Kolumbia kedden az országos karantén két héttel történő meghosszabbításáról döntött. Iván Duque kolumbiai elnök bejelentette, hogy a március 24-én bevezetett és eddig kétszer meghosszabbított karantént még legalább május 25-ig fenntartják. Ugyanakkor hozzátette, hogy május 11-ével további gazdasági ágazatokat nyitnak meg. Korábban a gyáripari és építőipari dolgozók térhettek vissza munkahelyeikre.

Kolumbiában eddig 8613 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 378-an elhunytak a kórban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×