Infostart.hu
eur:
387.19
usd:
330.59
bux:
109632.97
2025. december 19. péntek Viola
A párizsi Champs Elysées sugárúton, a diadalív előtt kel át egy járókelő a koronavírus-járvány idején, 2020. április 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Michel Euler

8,7 millió francia munkavállaló kényszerszabadságon

Több mint harmada a francia munkavállalóknak, 8,7 millióan kényszerszabadságon vannak, és az álláskeresők száma is növekedett a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások március 17-i kezdete óta.

A karantén első két hetében mintegy 337 ezer francia vállalkozás csökkentette a termelését, illetve a tevékenységét, s emiatt a munkavállalóit teljes vagy részleges kényszerszabadságra küldte, a harmadik hétre 544 ezerre,

mostanra pedig 732 ezerre emelkedett ez a szám.

Azaz a francia vállalkozásoknak több mint fele él az állam által nyújtott támogatásokkal – jelezte Muriel Pénicaud francia munkaügyi miniszter a Radio Classique rádióadónak adott interjúban.

A rendkívüli munkanélküli segéllyel a kormány a munkavállalóknak a fizetésük bruttó 70, nettó 84 százalékát szavatolja. A segély összegét teljes egészében átvállalja az állam a minimálbér 4,5-szereséig, az ezen felüli részt a munkáltatók kifizetik a munkavállalóknak. Franciaországban a 35 órás munkahétnek megfelelő havi minimálbér jelenleg bruttó 1539 euró (560 ezer forint).

Az intézkedés eddig 24 milliárd euróba került a francia államnak.

„Igen, ezzel nőni fog az államadósság, igen, ez nehéz lesz, de ez az ára annak, hogy megmentsük a munkahelyeket, és hogy lehetővé tegyük a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy fennmaradjanak” –fogalmazott a tárcavezető.

Az álláskeresők száma március 29. és április 4. között 105 ezerrel nőtt,

ami 7,3 százalékos emelkedés az előző év ugyanezen időszakához képest. Március harmadik hetében volt a legjelentősebb, mintegy 31 százalékos az emelkedés eddig, akkor 117 ezer új munkanélküli jelentkezett a munkaügyi hivatalban. A kijárási korlátozások életbe lépése óta a tárca szerint negyven százalékkal esett vissza a munkalehetőségek száma, a leginkább sújtott ágazatok a vendéglátás, a turizmus, a szállodaipar és a kultúra.

Edouard Philippe miniszterelnök a szerdai kormányülést követően elmondta: a legszerényebben élők, mintegy négymillió háztartás 150 eurós gyorssegélyt kap, és azon felül gyerekenként további 100 eurós támogatást. Az utalás automatikus lesz az egyébként is támogatásokat élvező családoknak, nem kell külön igényelni.

Gérald Darmanin költségvetési miniszter pedig jelezte, hogy azok a közalkalmazottak, akik a karantén idején is ellátják a munkájukat, ezer eurós jutalomban részesülnek. Azt is elmondta, hogy a vendéglátóiparban, a vendéglátásban és a kulturális életben tevékenykedő vállalkozásoknak egyáltalán

nem kell befizetniük azt a 750 milliónyi járulékot és adót, amelyekre korábban halasztást kaptak.

Azoknak a kis- és közepes vállalatoknak, amelyek nem tudnak hitelhez jutni az egészségügyi válság miatt, visszatérítendő támogatást irányoz elő a kormány.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerint a vállalkozások támogatása

a karantén kezdete óta elérte a 110 milliárd eurót.

A gazdasági tárca szerdán már a francia hazai össztermék (GDP) 9 százalékos visszaesésével számolt, és úgy kalkulált, hogy az államadósság a GDP 115 százalékára nőhet a múlt év végi 98,1 százalékról.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 19. 10:19
×
×
×
×