A hatalmas zuhanás kétharmadát azok az emberek jelentik, akiknek nem a francia fővárosban van az állandó lakhelyük, és akinek nagy része a március 17-én életbe lépett karantén előtt elhagyta a várost. Ez utóbbiak egy jelentős része diák, akik albérletben vagy kollégiumban laknak a fővárosban, de sok külföldi is hazautazott, illetve a szállodák is konganak jelenleg az ürességtől, miután turisták egyáltalán nincsenek a városban.

A csökkenés harmadát viszont azok a párizsiak adják, akik a vidéki házaikba menekültek el a karantén idejére,

számuk csaknem 200 ezerre tehető az Insee szerint, ami a párizsi körgyűrűn belül élők 12 százalékát jelenti.

A mobiltelefonok adatai szerint a párizsi lakosok közül a legtöbben a fővárostól gépkocsival vagy vonattal két óra alatt elérhető Normandiába, Bretagne-ba, Burgundiába, illetve az ország középső részére, és más Atlanti-óceán parti megyékbe távoztak, ahol általában a párizsiak nyaralói találhatók.

Az Insee azt is jelezte, hogy egy másik tömeges lakossági mozgás is történt az elmúlt hónapban, amikor még a karantén kihirdetése előtt, március 15-én bezártak a síparadicsomok. Ekkor a hegyvidéki megyék teljesen kiürültek, az Alpok megyéinek lakossága 38-43 százalékkal csökkent, a Pireneusokból az emberek 8-9 százaléka ment el.

A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a franciák nagy része fizikailag jelenleg ugyanazon a helyen van, ahol általában él, a 67 millió lakosú országban mintegy másfélmillióan töltik a karantént nem az állandó lakhelyükön, és kizárólag Párizsban és a fővárosi agglomerációban csökkent a lakosság száma.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!