Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tisztségében töltött első száz nap leteltének alkalmából tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. március 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen: Hibáztunk a koronavírus-válság elején

Egy örökkévalósággal ezelőttinek tűnnek azok az idők, amikor mindenki ment a napi dolgára. Mostanra azonban az olvasók közül néhányaknál tünetek jelentkeznek, sokan ismernek betegeket, és mindannyian aggódunk szeretteinkért - kezdte írását az Európai Bizottság elnöke.

Ursula von der Leyen összefoglalója a Portfolio oldalán jelent meg. Ebben többek között azt írta, hogy Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni.

"De Európa mostanra összefogott. És ezt az összefogást az egész Unióban megnyilvánuló együttérzés hulláma táplálja. Az elmúlt hetekben tanúi lehettünk, hogy nyugalmazott orvosok és ápolók kötelességüknek érezték, hogy segítsenek, és önkéntesek millió állnak készen arra, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek azért, hogy segítséget nyújtsanak. Tanúi voltunk, amint éttermek ételt szállítanak a kimerült egészségügyi dolgozóknak, márkás divatcégek kórházi hálóingeket gyártanak, autógyárak pedig lélegeztetőgépeket állítanak elő.

Ez a rohamosan terjedő szolidaritás képezi Uniónk alapját. És ennek az impulzusnak köszönhetően viszontláthatjuk az igazi Európát".

Az együttműködő Európát, amely megvalósítja azt, amit egyikünk sem tudna egyedül elérni.

Ezek után felsorolta az unió eddigi intézkedéseit, például az állami támogatási szabályok és a költségvetési előírások lazítását, amelyek segítségével

az uniós intézmények és a tagállamok 2,8 billió eurót tudtak előteremteni a válság leküzdésére

– sehol a világon nem került sor ilyen erőteljes válaszlépésre – írta Ursula von der Leyen. Megemlítette még a munkahelyvédelemre hozott javaslatukat, valamint a megmaradt uniós pénzek felhasználhatóságának kiterjesztését a koronavírus elleni harcra.

Azt írta, ahhoz, hogy a gazdaságunkat kiemeljük a mély válságból,

"jelentős beruházásokra lesz szükség egy európai Marshall-terv formájában, melynek alapzatát egy erőteljes új uniós költségvetésnek kell képeznie".

Ennek azonban az új helyzet miatt már egy új költségvetésnek kell lennie, ami többek között beruházást jelent a jövőnkbe. "Fordítsuk a pénzt például innovatív kutatásra, digitális infrastruktúrára, tiszta energiára, intelligens körforgásos gazdaságra vagy a jövő közlekedési rendszereire".

A nehéz helyzetből felemelkedő Európai Unióhoz, az új Európához egy dologra minden másnál nagyobb szükség lesz Ursula von der Leyen szerint: "az európaiaknak akarniuk kell egy olyan közös jövőt, amelyben kiállunk egymás mellett".

"Amit ma látok Európa szerte, az utat mutat és büszkeséggel tölt el. Európa jövőjét az Olaszországba utazó lengyel orvosok jelentik. Az, hogy a csehek 10 000 maszkot küldenek Spanyolországba és más országokba. A repülőgépek, amelyek Észak-Olaszországból Kelet-Németországba szállítanak betegeket, vagy a vonatok, amelyek átviszik az embereket a határokon túlra, hogy ott kezelhessék őket az intenzív osztályok szabad ágyain. A bolgárok, akik védőeszközöket küldenek az osztrákoknak, és az osztrákok, akik maszkokat küldenek Olaszországba. Az első közös európai orvosifelszerelés-készlet, vagy a lélegeztetőgépek és a tesztkészletek, amelyeket együtt vásárolt meg szinte az összes ország Romániától Portugáliáig, hogy azokat Spanyolországba, Olaszországba és más országokba küldjék" - sorolta az összefogás jeleit.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×