Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

Bemutatkoznak a nyugat-balkáni országok az új uniós vezetésnek

A májusban tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítését szolgáló brüsszeli munkavacsora célja az Európai Unió és a balkáni régió hat országával ápolt kapcsolat elmélyítése - közölte vasárnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben az Európai Unió (EU) és a nyugat-balkáni országok vezetőinek tanácskozására érkezve.

A hat nyugat-balkáni ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - vezetője először találkozik Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, hogy előkészítsék a májusra Zágrábban tervezett második EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót.

Charles Michel tájékoztatása szerint a vasárnap este kezdődött nem hivatalos tanácskozás alkalmával a vezetők áttekintik, hogyan lehetséges tovább mélyíteni a partnerséget az EU és a térség országai között, valamint megerősíteni az európai perspektívát. Meghatározzák, mely területeken szükséges az előrehaladás, ide értve a jogállamiságot, valamint az átfogó reformokintézkedéseket a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elleni harc eredményessége érdekében.

A nyugat-balkáni országok vezetői a vasárnapi találkozót követően hétfőn részt vesznek az Albánia támogatását célzó brüsszeli nemzetközi donorkonferencián. A konferencia célja, hogy támogassák az ország újjáépítési erőfeszítéseit az Albániát tavaly novemberben sújtó földrengés után.

Az előző EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót 2018 májusában tartották a bulgáriai Szófiában tartották. A csúcsértekezleten fogadták el az úgynevezett szófiai nyilatkozatot, amelynek mellékletében felvázolták a térséggel való megerősített együttműködést célzó új intézkedéseket.

Az Európai Tanács októberi csúcsértekezletén francia javaslatra megakadályozta a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már zajlanak a csatlakozási tárgyalások. Albánia és Észak-Macedónia tagjelölt ország, Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális tagjelölt.

Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×