Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Fidesz-frakciónak a nemzeti konzultációt kísérő, Álljunk ki Magyarországért! országjáró rendezvénysorozatának záróeseményén a Bálna Budapest Rendezvényközpontban 2017. június 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Újra a magyar jogállamiságról vitáztak az EP-ben

A magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságában folytatott vita jelentéstevője szerint nem javult a jogállamiság helyzete Magyarországon. Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette: a vita megmutatta, hogy a jogállamiság fogalmát részrehajlóan és politikai érdekek mentén félreértelmezik.

Az uniós parlament brüsszeli épületében folytatott vitán a jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő

sajnálatosnak nevezte, hogy a jogállamiság magyarországi helyzete romlik,

ami azt mutatja, hogy a meglévő eszközök nem elégségesek az uniós normák betartatásához. További, új eszközök létrehozására van szükség - jelentette ki.

Ha ilyen állapot Magyarországon előfordulhat, akkor máshol is hasonlóan alakulhat a jogállamiság helyzete. Ameddig arra még lehetőség van, pozitív, megelőző eszközöket kell előnyben részesíteni. Ebből a zsákutcából azonban ki kell kerülni, hogy egészségesen működhessen az Európai Unió - tette hozzá.

Más EP-képviselők felszólalásukban a jogállamiság helyzetének romlásának példájaként egyebek mellett a Közép-európai Egyetem Budapestről Bécsbe költözését említették. A jogállamiság romló helyzetét a média szabadságának csorbulása, a civil szervezetek szerepének csökkenése mutatja a legjobban.

Minden tagállamnak meg kell felelnie a közös értékeknek, de a magyar példa azt mutatja, hogy nem áll rendelkezésre elegendő eszköz azok betartatására.

Olyan eszközre van szükség, amely sokkal hatékonyabb, mint a 7-es cikk eljárása.

Olyan párhuzamos szabályozásra van szükség, amely jogállamiságot összeköti a költségvetéssel - hangzott el.

Felháborító, hogy Magyarország euró milliárdokat kap különféle támogatás formájában, miközben leépíti a demokráciát, megsértiaz emberi jogokat, lebontja a jogállamiságot, és nem vállal felelősséget a közös kihívások megoldásában - emelték ki.

Hangsúlyozták továbbá, hogy a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének vizsgálata céljából indított, az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás lefolytatásába az Európai Parlamentet és a civil szervezeteket is be kell vonni.

Fidesz: politikai támadás

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy

a jogállamisággal Magyarországnak semmilyen problémája nincs, az is a demokrácia és az uniós tagságának alapja.

Amivel problémája van, az a jogállamiság politikai fegyverként való hamis felhasználása.

A csütörtöki vita azt tükrözte, hogy a jogállamiság fogalmát részrehajlóan és politikai érdekek mentén félreértelmezik - mondta.

"Jogi köntösbe bújtatnak egy színtiszta politikai támadást, amely mögött a balliberális oldal áll"

- fogalmazott.

A magyar emberek úgy látják, hogy azért támadják Magyarországot, mert a magyarok elutasítják a bevándorlók betelepítését, kiállnak a nemzeti szuverenitás mellett és a keresztény kultúra védelméért, amely ellentétes a balliberálisok céljaival.

"Visszautasítjuk, hogy brutális kettős mércét alkalmazzanak Magyarország ellen, olyan dolgokat kérnek rajtunk számon, amelyet más tagállamokon nem" - húzta alá.

A képviselő kijelentette, a jogállamiság állítólagos magyarországi sérelmét feltáró eljárást az EP a jogállami szabályok lábbal tiprásával akarja lefolytatni. A jog szerint az eljárás lefolytatására az uniós tanács jogosult, de az EP bevándorláspárti képviselői ezt a rendet meg akarják sérteni, és teljesen jogellenes módon azt akarják elérni, hogy az uniós parlament jogi bizottsága aktívan részt vehessen ebben a folyamatban. Ez ellentétes az uniós szerződéssel és elfogadhatatlan - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Dobrev: példátlan eset

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában példátlannak nevezte az európai demokráciák történetében azt, hogy soha nem látott módon akadályozzák az újságírók működését a magyar parlamentben. Meglepetésének hangot adva azt mondta, hogy a magyar kormány szerint nincs olyan fogalom, hogy jogállam, ezért azt nem is lehet vizsgálni.

"Ez abszurd mindannyiunk számára, akik azért küzdünk, hogy Európa demokratikus, az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartó országok közössége legyen" - fogalmazott.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a magyar kormányt nem tántorította el a "rombolástól, a jogállamiság további leépítésétől" sem a 7-es cikk szerinti eljárás, sem pedig az, hogy az Európai Néppártban (EPP) felfüggesztették a Fidesz tagságát.

Véleménye szerint az Európai Parlamentnek is részt kellene vennie az eljárásban, az ugyanis közös európai kérdés. Az eljárást komolyan kellene venni azért, hogy "ne legyen további követendő példa az, ahogy Magyarország az Európai Unióban viselkedik" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Lemondott a fideszes képviselő, izgalmas politikai csata jön Budapest mellett

December 20-án időközi önkormányzati választást tartanak Dunakeszi 7. számú választókerületében, miután a körzetet 13 és fél évig képviselő kormánypárti Benkő Tamás lemondott mandátumáról. Bár a városvezetést stabil Fidesz–KDNP többség alkotja, érdekes lesz, hogy miképpen alakultak az erőviszonyok két és fél év után.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Péntek este véget ért a brüsszeli EU-csúcs, ahol Magyar Péter szerint sikerült minden fontos kérdésben érvényesíteni a magyar érdekeket: a következő uniós költségvetésben egymilliárd euróval többet kapna Magyarország, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem volt áttörés, a 2028–2034-es büdzsé vitája holtpontra jutott, a végső döntés decemberben születhet meg. A kormányfő Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt a kárpátaljai magyarok jogairól. Itthon a Kisfaludy-program miatt tett feljelentést a kormány, a közmédiából 2 milliárd forintnyi eszköz tűnt el, a minimálbér jövő évi emelése pedig a tervezett 14 helyett 6 százalék alá csökkenhet. Cikkünk folyamatosan frissül a szombati legfrissebb kormányzati fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×