INFORÁDIÓ 
2019. december 9. hétfő
Natália

julian assange

wikileaks

svédország

Házak képe tükröződik egy rabszállító autó ablakán, amely Julian Assange-ot,  a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítóját viszi bírósági meghallgatása után Londonban 2019. május 1-jén. Assange-ot 50 heti börtönre ítélték, mert hét évvel korábban bírósági megjelenési kötelmét megszegte, és a további eljárás elől Ecuador londoni nagykövetségére szökött.

Új fejlemények az Assange-ügyben

Infostart / MTI

Svédország lezárja a Julian Assange-zsal, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójával szemben nemi erőszak gyanúja miatt indított nyomozást - jelentette be Eva-Marie Persson svéd főügyész-helyettes.

Persson szerint az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak.

Hangsúlyozta: a vádhatóság döntése ellen fellebbezés nyújtható be.

"Az előzetes vizsgálatok során felmerült dolgok átfogó elemzése alapján úgy értékelem, hogy a bizonyítékok nem elég erősek a vádemeléshez"

- közölte Persson a sajtótájékoztatóján.

A 48 éves ausztrál állampolgár ismételten tagadta az ellene felhozott zaklatási vádakat.

Májusban indította újra a svéd ügyészség a nyomozást Julian Assange-zsal szemben, miután a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.

A svéd ügyészség mostani döntése elhárított egy lehetséges dilemmát, a brit bíróságoknak ugyanis két vetélkedő kiadatási kérelem, az amerikai és a svéd között kellett volna dönteniük.

Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoztak utána. Assange-t azzal gyanúsítják, hogy 2010 augusztusában megerőszakolt egy nőt, az ellene irányuló egyéb vádak időközben azonban elévültek. Valójában azonban nem a svéd vádaktól tartott elsősorban, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.

Az Egyesült Államoknak történő kiadatás ügyében 2020. február 25-én kezdődik Assange meghallgatása.

Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018