Persson szerint az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak.

Hangsúlyozta: a vádhatóság döntése ellen fellebbezés nyújtható be.

"Az előzetes vizsgálatok során felmerült dolgok átfogó elemzése alapján úgy értékelem, hogy a bizonyítékok nem elég erősek a vádemeléshez"

- közölte Persson a sajtótájékoztatóján.

A 48 éves ausztrál állampolgár ismételten tagadta az ellene felhozott zaklatási vádakat.

Májusban indította újra a svéd ügyészség a nyomozást Julian Assange-zsal szemben, miután a vizsgálatot 2017 májusában megszüntette, és visszavonta az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.

A svéd ügyészség mostani döntése elhárított egy lehetséges dilemmát, a brit bíróságoknak ugyanis két vetélkedő kiadatási kérelem, az amerikai és a svéd között kellett volna dönteniük.

Julian Assange hét éven át élt Londonban Ecuador nagykövetségén, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak, ahol nemi erőszak gyanúja miatt nyomoztak utána. Assange-t azzal gyanúsítják, hogy 2010 augusztusában megerőszakolt egy nőt, az ellene irányuló egyéb vádak időközben azonban elévültek. Valójában azonban nem a svéd vádaktól tartott elsősorban, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével és államtitoksértéssel vádolják.

Assange-ot azt követően vették őrizetbe a brit hatóságok április 11-én, hogy Ecuador végül megvonta tőle a menedéket, majd azért ítélték 50 hét letöltendő szabadságvesztésre, mert amíg a nagykövetségen élt, nem jelent meg a bíróságon.

Az Egyesült Államoknak történő kiadatás ügyében 2020. február 25-én kezdődik Assange meghallgatása.