Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
322.04
bux:
131343.2
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke voksol a lengyel parlamenti választásokon Varsóban 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/PAP/Tomasz Gzell

Nagy győzelmet aratott a Jog és Igazságosság - exit poll

Megnyerte a vasárnapi lengyel parlamenti választásokat és akár egyedül is kormányt alakíthat az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt, mely az urnazárás után közölt exit pollok szerint a szavazatok 43,6 százalékát kapta meg, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 27,4 százalékára tett szert.

A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.

Az Ipsos által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérések szerint a második legnagyobb ellenzéki erővé nőtte ki magát a voksok 11,9 százalékával az a baloldali szövetség, amely a posztkommunista Baloldali Demokratikus Szövetségből (SLD), valamint kisebb balliberális tömörülésekből, köztük a Tavasz (Wiosna) nevű balliberális pártból áll.

Az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépte még a Lengyel Parasztpárt (PSL), valamint a vele közös listán induló, rendszerellenes Kukiz'15 mozgalom alkotta szövetség, melyre 9,6 százalék szavazott. Bejutott valószínűleg a voksok 6,4 százalékával a nemzeti radikális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) is.

A PiS-nek a 239 mandátummal önálló többsége lehet a 460 fős alsóházban.

Ha a végleges eredmények is az exit polloknak megfelelően alakulnak, a pártnak több mandátuma lesz, mint az előző, 2015-ös választáson (235 mandátum).

Az exit poll-eredményekre reagálva Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke leszögezte: pártjának "az ellene irányuló hatalmas front dacára is győznie sikerült". Amennyiben az exit poll beigazolódik,

"újabb négyévnyi nehéz munka vár ránk"

- tette hozzá Kaczynski.

Mateusz Morawiecki kormányfő megköszönte a választási részvételt azoknak is, akik nem a PiS-re szavaztak. A választási eredmény arra kötelezi a kormánypártot, hogy a következő években kulcsfontosságú lépéseket tegyen a jóléti állam megteremtése felé - jelentette ki.

A KO-t vezető Polgári Platform elnöke, Grzegorz Schetyna kilátásba helyezte, hogy pártja a parlamentben az ellenzéki tömörülések együttműködésére fog törekedni. Bizakodásának adott hangot, hogy az ellenzék győzni fog a jövő évi elnökválasztáson. "Mindazoknak, akik nagy győzelemről, a domináló fölényről álmodtak, (...) azt akarom mondani: Varsó nem lesz Budapest" - jelentette ki Schetyna, utalva ezzel a lengyel és a magyar kormánypárt eddigi együttműködésére.

Az SLD elnöke, Wlodzimierz Czarzasty nagy sikernek nevezte, hogy a 2015-ös választás nyomán a parlamenten kívül rekedt baloldal most újból visszatér a szejmbe. Hasonló értelemben nyilatkozott az SLD szövetségese, a Tavasz párt elnöke, Robert Biedron melegjogi aktivista.

A PSL elnöke, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz a Kukiz´15 mozgalommal alakult, szerinte "centrista" szövetség remélhető további bővítéséről beszélt, valamint arról, hogy a PSL szavatolja: Lengyelországban "nem következik be sem jobb-, sem balirányú veszélyes irányváltás".

A Konföderáció nevében Janusz Korwin-Mikke, az euroszkeptikus liberális KORWiN "törpepárt" elnöke elmondta: a Konföderáció - amelyhez a nemzeti köröket, a monarchistákat és az "ultrakatolikusokat" sorolta - nagyszerűen teljesített, viszont "az örömkitöréssel" még várni kell a végeredmények meghirdetéséig.

A választás hivatalos eredményeit feltehetőleg kedden teszik közzé, hétfőn pedig ismertethetik az ötszázalékos választási küszöböt átlépő tömörülések listáját.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×