Soha nem tűnt még ilyen biztosnak előzetes a lengyel választások eredménye, a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság párt várhatóan magabiztos többséget szerez majd a választáson, így

koalíciós partnerre sem lesz szüksége

– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mitrovits Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.

"Minden közvélemény-kutatás, visszamenőleg hónapokra, félévre, mondhatni még évre is, ezt az eredményt hozza ki – fogalmazott a szakértő. – Tehát, nagyon úgy néz ki, hogy stabilan vezet a Jog és Igazságosság, ami azt jelenti, hogy 42-től 48 százalékig becsülik, és tőle messze lemaradva a többiek. Tehát, nagyon úgy néz ki, hogy soha nem volt ennyire előre megmondható, hogy mi várható vasárnap Lengyelországban" – tette hozzá a szakértő, aki azonban jósolgatásokba mégsem kívánt belemenni.

A fő ellenzéki erő a Polgári Platform, ami az EP-választásra széles ellenzéki összefogást hozott létre, ám így sem sikerült legyőzniük a kormánypártot. Ez a pártszövetség mára szétesett. A legnagyobb ellenzéki erő a Polgári Koalíció lett, ami sokakat igyekszik megszólítani. Mitrovits Miklós szerint azonban

az ellenzék nem tudta kiheverni a májusi kudarcot.

"Nagy pofon volt valószínűleg az ellenzéknek, miután mindenki azt gondolta, hogy sikerülhet, vagy legalábbis nagyon szorossá lehet tenni a versenyt egy széles körű összefogással. De az derült ki, hogy nem lehetett – magyarázta a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. – A Jog és Igazságosság minden korábbinál több európai parlamenti mandátumot szerzett. Ez, azt gondolom, hogy mutatja a Jog és Igazságosság társadalmi beágyazottságát, támogatottságát, illetve a szavazóinak a szavazói hajlandóságát."

A Lengyelország-szakértő kiemelte: mára a nagyszámú vallásos vidéki lakosság adja a Jog és Igazságosság párt fő bázisát. "Ma már nem egy ilyen átlós vonal vágja ketté Lengyelországot, mint ahogyan nagyon sokáig. Volt egy ilyen északnyugattól délkeletig húzódó, átlós vonal a lengyel térképen, és ami nyugatra volt, az volt inkább a jobbközép-liberális erő, ami keletre volt, az pedig a konzervatív. Ma már nem így van, hanem inkább város-vidék megosztottság van minden vajdaságban, ahol törés látszik" – világított rá.

Lengyelországban vasárnap tartanak parlamenti választást, amin 460 alsóházi képviselő és 100 szenátor mandátumáról döntenek.

Stabil, vonzó és kevésbé kiszolgáltatott

Mitrovits Miklós a lengyel gazdasággal kapcsolatban megjegyezte, hogy az kis állami bürokráciával terhelt és jó adórendszerrel működik, aminek a mostani sikerét a rendszerváltáskori rendkívül gyors átalakítás alapozta meg. "Valóban, egy nap alatt a tíz legfontosabb törvényt módosították a gazdaság szempontjából 1990 decemberében, az átalakított gazdaság pedig a 2010-es évekre tudta magát kinőni" – tette hozzá.

A Lengyelország-szakértő kiemelte, a stabil gazdasági környezet a befektetőknek is vonzó,

a 2000-es évek óta a régióban Lengyelországba érkezik a legtöbb beruházás.

Erős a középosztály, illetve a kis- és középvállalkozói réteg, emellett a kivándorolt lengyelek hazaküldött pénze és az új családtámogatási rendszer is pörgeti a gazdaságot – hangsúlyozta a szakértő.

"Ez az 500 plusz nevű program, amely értelmében minden gyerek után jár 500 złoty (~36 ezer forint – szerk. megj.) havonta jövedelemtől, képzettségtől, bármitől függetlenül. Gyakorlatilag a mélyszegénységet ezzel a lengyel kormány az egyik napról a másikra fölszámolta" – fogalmazott a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.

A szakértő rámutatott, hogy a magyarhoz hasonlóan a lengyel gazdaság is a némettől függ, ám kevésbé kiszolgáltatott annak.

"Magyarország jobban rászorul arra, hogy a német gazdaság mit telepít ide, hogy mit helyez ki Magyarországra. A lengyel gazdaság nem függ ennyire mondjuk az összeszerelőipartól, mint a magyar. És ma már vannak olyan tőkeerős vállalatai, amelyek képesek akár Németországban is beruházásokat eszközölni, tehát jóval erősebb a lengyel gazdaság ilyen szempontból. Természetesen méretéből adódóan is, de abból adódóan is, hogy

gyakorlatilag 30 éve minden évben növekedést tud produkálni, még a gazdasági válság legmélyebb évében is"

– emelte ki végezetül Mitrovits Miklós az Arénában, aki ugyanakkor azt is megjegyezte: a munkaerőhiány és a beruházások visszafogása is veszélyeztetik a lengyel gazdasági növekedést.