Infostart.hu
eur:
390.32
usd:
337.49
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Bulgárián át vezet majd a Török Áramlat második szála

Bulgária és nem Görögország területén át vezet majd a Török Áramlat gázvezeték második szála Európa felé - jelentette ki Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter újságíróknak pénteken Antalyában a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.

A miniszter, aki a kétoldalú kormányközi vegyes bizottság ülésén vett rész, azt mondta, hogy a második vezeték "Bulgárián, Magyarországon és Szerbián át épül majd".

A cső egyenesen a Fekete-tengeren át vezet majd Bulgáriába. A Török Áramlat első, a török belső piacra irányuló vezetékében 2020. január 1-jén indul el a gáz - tette hozzá.

A tervek szerint a csővezeték mindkét szálának éves kapacitása 15,75 milliárd köbméter lesz. A Kommerszant című gazdasági napilap azt írta, hogy a Gazprom a Török Áramlaton keresztül Bulgáriába és Szerbiába 2020-tól, Magyarországra 2021-től, Szlovákiába pedig 2022 második felétől szándékozik gázt szállítani.

Noha a Kreml szóvivője akkor még csak lehetőségként tett erről említést, Bojko Boriszov bolgár kormányfő már tavaly áprilisi moszkvai látogatásakor, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folyatott tárgyalásait követően tényként kezelte, hogy a Török Áramlat második vezetéke Bulgárián keresztül vezet majd.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×