Infostart.hu
eur:
380.3
usd:
322.75
bux:
129819.11
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
2015. január 14-én a tuniszi elnöki palotában készített kép Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökről. Az államfő 2019. július 25-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

A világ második legidősebb vezetője hunyt el

Meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök - jelentette be az észak-afrikai ország elnöki hivatala csütörtökön.

Tunézia államfőjét szerda este szállították be egy tuniszi katonai kórházba, ahol az intenzív osztályon ápolták.

A 92 éves politikus már június végén is töltött néhány napot kórházban súlyos betegség miatt. Halála előtt még aláírta azt az elnöki rendeletet, amellyel elindították az előkészületeket az év második felére tervezett parlamenti - és elnökválasztásra.

Bédzsi Káid esz-Szebszi volt a világ egyik idősebb vezetője, csak II. Erzsébet királynő előzte meg. Ugyanakkor ő volt az első tunéziai elnök, akit demokratikusan megválasztottak. 2014-ben jutott hatalomra, három évvel Ben Ali bukása után.

Egy tavaly készített, a párizsi France 24-nek adott interjújában arról beszél, hogy országa elindult a demokratikus úton, ami jelzi azt is, hogy Tunézia fontosnak tartja a nők jogainak védelmét. Szebszi javaslatára törölték el például 2017-ben azt a több évtizedes korlátozást, amely szerint muszlim nők nem köthettek házasságot nem muszlim férfiakkal. Egy évvel később pedig olyan jogszabályt terjesztett elő, amelynek értelmében nők és férfiak egyenlő arányban örökölhetnek.

Tunéziában 2015. novembere óta van érvényben rendkívüli állapot a terrorveszély miatt. Az intézkedést az elnöki őrség egyik autóbusza ellen végrehajtott, 13 halálos és 20 sebesült áldozatot követelő támadás után vezették be. A merényletért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget. Az ország belső helyzetére hatással van a szomszédos Líbiában dúló polgárháború is.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es "arab tavasznak", amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban. A munkanélküliségi ráta mára 15 százalékra emelkedett a 2010-es 12 százalékról a gyenge növekedés és a befektetések alacsony szintje miatt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, nincs hova menekülni

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, nincs hova menekülni

Az elmúlt napokban felerősödött a technológiai szektort érintő eladási hullám az USA-ban, különösen a szoftverrészvények szenvedtek a napokban. Az ázsiai tőzsdék lekövették a tegnapi Wall Street-i esést, a dél-koreai tőzsdén a memóriachip-gyártók estek jelentősen, de gyakorlatilag egész Ázsiában negatív volt a hangulat. Ami az európai tőzsdéket illeti, a gyenge nemzetközi hangulat itt is éreztette hatását, a kezdeti iránykeresést esés váltotta fel, és a magyar piac is jelentős mínuszba került. Az USA-ban ugyancsak folytatódik az esés, továbbra is a tech papírok vannak nyomás alatt. Eközben a nyersanyagpiacokon továbbra is nagy a volatilitás, az ezüst árfolyama 18 százalékos mínuszban is volt ma. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×