Infostart.hu
eur:
387.23
usd:
334.34
bux:
124141.67
2026. március 25. szerda Irén, Írisz
2015. január 14-én a tuniszi elnöki palotában készített kép Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökről. Az államfő 2019. július 25-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Mire végigolvassák a szavazólapot, lemegy a nap

Tunéziában 26 elnökjelölt - 24 férfi és 2 nő - közül kell választani. 71 jelentkezőt még így is kizártak az indulásból.

Huszonhat személynek, köztük két nőnek a jelöltségét hagyta jóvá szerdán a tunéziai választási bizottság a szeptember 15-re kitűzött államfőválasztásra.

A testület közlése szerint a voksoláson indulni szándékozó 71 személy jelentkezését kizárták.

A ringbe szállók között van Jusszef Sahíd miniszterelnök, Mehdi Dzsomaa volt kormányfő, Abdel-Fattáh Muru, az országban befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom alelnöke, illetve Abdel-Karím Zabídi volt tunéziai védelmi miniszter is, aki a szerdán lemondott tisztségéről. A választási megmérettetésben részt vesz Monszef Marzúki korábbi elnök és Nabíl Karui üzletember, a Nesszma TV televízió tulajdonosa is.

A két női elnökjelölt Szalma Lumi volt turisztikai miniszter és Abír Musszi, a 2011-ben elűzött Zin el-Abidin ben Ali exelnök elkötelezett híve.

Tunéziában az eredetileg november 17-re kiírt elnökválasztást azt követően hozták előre szeptember 15-re, hogy július 25-én 92 éves korában meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi, az észak-afrikai ország első demokratikusan megválasztott államfője.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia esete az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es arab tavasznak,

amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén - emlékeztetett jelentésében a dpa német hírügynökség. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Az arab tavasznak köszönhető kedvező politikai fejleményeket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban.

A parlamenti választásokat október 6-ára tűzték ki.

Címlapról ajánljuk
Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat
Aréna

Dúró Dóra: kitörési pont lehet az Öböl-országokkal való gazdasági kapcsolat

A választásig hátralévő időszakra beszélgetéssorozatot indított az InfoRádió, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok politikusait, szakpolitikusait az általános belpolitikai kérdések mellett gazdasági elképzeléseikről és külpolitikai megfontolásaikról is kérdezze. A Fidesz-KDNP, a Mi Hazánk és a DK elfogadta a meghívást, a Tisza nem kívánt élni a lehetőséggel. Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője, képviselőjelöltje a Mi Hazánk álláspontját ismertette.

Kis benzinkutak: adócsökkentés nem lesz, állami támogatás viszont igen

A kormány nem csökkenti a kis benzinkutak kiskereskedelmi adóját, kidolgoznak ugyanakkor egy támogatási rendszert a kiskutak megsegítésére – erről állapodtak meg a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Független Benzinkutak Szövetségének képviselői. Támogatásra azért van szükség, mert az árszabályozás miatt a kis kutaknak vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális hasznuk keletkezik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.25. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×