Infostart.hu
eur:
366.71
usd:
327.63
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi
2015. január 14-én a tuniszi elnöki palotában készített kép Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökről. Az államfő 2019. július 25-én, 92 éves korában elhunyt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Mire végigolvassák a szavazólapot, lemegy a nap

Tunéziában 26 elnökjelölt - 24 férfi és 2 nő - közül kell választani. 71 jelentkezőt még így is kizártak az indulásból.

Huszonhat személynek, köztük két nőnek a jelöltségét hagyta jóvá szerdán a tunéziai választási bizottság a szeptember 15-re kitűzött államfőválasztásra.

A testület közlése szerint a voksoláson indulni szándékozó 71 személy jelentkezését kizárták.

A ringbe szállók között van Jusszef Sahíd miniszterelnök, Mehdi Dzsomaa volt kormányfő, Abdel-Fattáh Muru, az országban befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom alelnöke, illetve Abdel-Karím Zabídi volt tunéziai védelmi miniszter is, aki a szerdán lemondott tisztségéről. A választási megmérettetésben részt vesz Monszef Marzúki korábbi elnök és Nabíl Karui üzletember, a Nesszma TV televízió tulajdonosa is.

A két női elnökjelölt Szalma Lumi volt turisztikai miniszter és Abír Musszi, a 2011-ben elűzött Zin el-Abidin ben Ali exelnök elkötelezett híve.

Tunéziában az eredetileg november 17-re kiírt elnökválasztást azt követően hozták előre szeptember 15-re, hogy július 25-én 92 éves korában meghalt Bédzsi Káid esz-Szebszi, az észak-afrikai ország első demokratikusan megválasztott államfője.

Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia esete az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es arab tavasznak,

amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén - emlékeztetett jelentésében a dpa német hírügynökség. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak.

Az arab tavasznak köszönhető kedvező politikai fejleményeket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban.

A parlamenti választásokat október 6-ára tűzték ki.

Címlapról ajánljuk

A Bem térre ért a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

Országszerte megemlékeznek ma az 1956-os forradalomról és szabadságharcról; a 70. évforduló alkalmából ünnepi rendezvényt tartanak az Országházban külföldi vendégek részvételével. A világ számos pontján szerveznek koszorúzást, megemlékezést, ünnepi műsort: Kanadában magyar nemzeti színekkel világítják meg a Niagara-vízesést, Rio de Janeiróban a Megváltó Krisztus-szobrot, de ünnepi fényfestés lesz az isztambuli Boszporusz-hídon és Prágában is. Kövesse velünk az eseményeket!
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Tisza-kormány: '56-ra emlékezik az ország, Matolcsy György vallomást tett

Tisza-kormány: '56-ra emlékezik az ország, Matolcsy György vallomást tett

Országszerte megemlékeznek ma az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A 70. évforduló alkalmából tartott programsorozat 9 órakor ünnepélyes zászlófelvonással kezdődik Baka András köztársasági elnök, Forsthoffer Ágnes házelnök és Magyar Péter miniszterelnök, valamint külföldi vendégek részvételével. Az országházi megemlékezés 14 órakor indul, ezt követően a Kossuth téren Magyar Péter mond beszédet. A fővárosi önkormányzat és a Budapesti Művelődési Központ jelképesen 19 óra 56 perctől tart megemlékezést Forradalmunk fényénél címmel fényfestéssel a Városháza parkban - írja az MTI. Az ellenzéki pártok közül a Fidesz a Bem téren rendez megemlékezést, itt felszólal Áder János korábbi köztársasági elnök, Schmidt Mária történész és Bóka János, a párt parlamenti frakcióvezetője. A Mi Hazánk Mozgalom az idén is a budapesti Corvin közben emlékezik meg a forradalomról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×