Infostart.hu
eur:
363.52
usd:
308.35
bux:
140328.89
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas

Járóka Líviát és Dobrev Klárát is az EP alelnökévé választották

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután.

Járóka Líviát, aki már 2017 vége óta alelnök, és akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra, 349 szavazattal választották újra a strasbourgi plenáris ülésen.

Közleményében a Fidesz-KDNP delegációja leszögezte:

Járóka az európai szegénység felszámolása, a roma polgárok integrációja, valamint a nők helyzetének javítása érdekében kifejtett munkásságával vívta ki képviselőtársai elismerését.

Járóka Lívia 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt, majd három év után, 2017 szeptemberében visszatért a testületbe, amelynek ő volt az első roma származású tagja.

A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg.

Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a képviselőtestület,

ahogyan a néppárti Mairead McGuinnesst, Rainer Wielandet, Othmar Karast és Ewa Bozena Kopaczot, a szociáldemokrata Katarina Barley-t és Pedro Silva Pereirát, illetve az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű centrista-liberális frakció részéről Dita Charanzovát és Nicola Beert, valamint a zöldpárti Heidi Hautalát is.

Rajtuk kívül még három alelnököt választanak a második fordulóban.

Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket az Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. Az EP elnöksége az uniós parlament elnökéből, 14 alelnökéből és öt, a parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható quaestorból áll. Utóbbiakat csütörtökön választják meg, ők a képviselőket közvetlenül érintő hivatali, pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak.

Az elnökség az uniós parlament szabályszerű működéséért felelős szerv. Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése.

Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. Az ázsiai tőzsdéken emelkedéseket lehetett látni reggel, míg Európában kis mozgásokkal indul a nap. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, ma pedig ismét emelkedés van, erősödnek a hazai blue chipek, felpattan a 4iG és az Opus. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×