Infostart.hu
eur:
355.94
usd:
306.2
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay

Meggondolták magukat a britek bevándorlásügyben

Jelentős fordulat ment végbe a brit közvéleményben: már a britek relatív többsége szerint kedvező hatású a bevándorlás.

A legfrissebb nemzetközi felmérés szerint a britek relatív többsége most már úgy gondolja, hogy a bevándorlás kedvező hatásokat gyakorol hazájára. A BBC brit közszolgálati médiatársaság megbízásából készült, hétfőn bemutatott vizsgálat kimutatta azt is, hogy

Európán belül az olasz, a magyar, a francia, a belga és a német közvélemény ítéli meg a legkedvezőtlenebbül a bevándorlást.

Az Ipsos MORI közvélemény-kutató csoport által 27 országban, összesen 19 728 felnőtt állampolgár bevonásával elvégzett vizsgálat szerint a britek 48 százalékának van pozitív véleménye bevándorlásról, és csak 26 százalékuk tartja károsnak hazájára a bevándorlást.

Ez arra vall, hogy az elmúlt nem egészen egy évtizedben jelentős fordulat ment végbe a brit közvéleményben, mivel a 2011-ben elvégzett hasonló felmérésben a britek 64 százaléka viszonyult negatívan a bevándorláshoz, és csak 19 százaléknak volt kedvező véleménye.

Olaszországban 55 százalék, Magyarországon 54 százalék, Franciaországban 53 százalék, Belgiumban 52 százalék, Németországban 51 százalék gondolja úgy, hogy hazájára kedvezőtlen hatást gyakorol a bevándorlás.

A vizsgált 27 ország összességét tekintve a válaszadók átlagosan 39 százaléka negatív, 24 százaléka pozitív véleményt fogalmazott meg a bevándorlás hatásairól.

Az Ipsos MORI kiemeli, hogy az európai országok közvéleménye kedvezőtlenebbül ítéli meg a bevándorlást a globális átlagnál, ugyanakkor a cég a teljes vizsgált mezőnyön belül az Egyesült Királyságban mérte a legkedvezőbb hozzáállást.

A felmérés szerint az ország négy nemzetén belül csaknem teljes az összhang: az angolok 48 százaléka, a walesiek és a skótok 47 százaléka, az észak-írországi lakosság 42 százaléka vall kedvező véleményt a bevándorlásról.

Az Ipsos MORI szakértői szerint

a bevándorlással kapcsolatos aggályok az Egyesült Királyságon belül a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás óta folyamatosan csökkennek.

A referendumon a résztvevők szűk, 51,89 százaléka a kilépésre voksolt.

A cég hangsúlyozza, hogy 2015-ben még a britek 56 százaléka azonosította a bevándorlást az ország legfontosabb problémájaként, mára az így vélekedők aránya 19 százalékra csökkent.

A brit statisztikai hivatal (ONS) épp a múlt héten tette közzé legfrissebb becslését, amely szerint tízévi mélypontra csökkent a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban az Európai Unió társállamaiból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás, nem kis részben azért, mert

az EU-ba 2004-ben felvett nyolc közép- és kelet-európai tagország állampolgárai közül többen távoztak, mint ahányan érkeztek.

Az Ipsos MORI hétfőn ismertetett felmérése szerint jelenleg a brit lakosság csaknem fele már inkább a politikai megosztottságot tartja veszélyesnek a társadalomra: a megkérdezettek 47 százaléka mondta azt, hogy a megosztottság nagyobb társadalmi kockázat most, mint húsz évvel ezelőtt volt.

A brit válaszadók 36 százaléka arról is beszámolt, hogy "feszeng", ha olyasvalakivel kell szóba elegyednie, aki nem feltétlenül vall az övével azonos politikai nézeteket.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Drasztikus lépésre készül több uniós tagállam

Több EU-tagállam szorgalmazza a nagy kárókatona védettségi státuszának felülvizsgálatát, mivel az 1979 óta védett madár populációja 1,5 millió fölé nőtt, és évente becslések szerint 350 millió eurós kárt okoz a halállományban. Csehország vezetésével kilenc ország azt javasolja, hogy a költési időn kívül szabadon vadászható legyen a halevő madárfaj. Érvelésük szerint az ökológiai egyensúly megbomlott, és különösen a Balti-tenger veszélyeztetett halfajai kerültek nehéz helyzetbe. A javaslat elfogadásához a tagállamok többségének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a változtatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×