Vidzsaj Gokal indiai külügyi államtitkár bejelentette: a légicsapást Balakot településen hajtották végre, azonban nem fejtette ki, pontosan hol. Pakisztán területén ugyanis két ilyen nevű város van, köztük az egyik Kasmír pakisztáni részén, a másik az ország Hajber-Pahtunhva tartományában. Az indiai Kasmír korábbi kormányfője szerint ha utóbbit érte támadás, az komoly katonai eszkalációt jelent, míg a kasmíri táborok az évnek ebben a szakában üresek, és akkor inkább jelképes csapásmérésről lehet szó.
Gokal szerint a művelet során sok terroristával végeztek. Az államtitkár leszögezte: a terroristák újabb támadásokra készültek, és ezzel indokolta a mostani akció szükségességét. Pakisztáni falusiak a támadás helyszínén négy robbanást hallottak, de saját bevallásuk szerint mindössze egyetlen ember sebesült meg az indiai légitámadásban.
A légicsapást követően Narendra Modi indiai miniszterelnök összehívta a kormány biztonsági tanácsát.
A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ászif Gafúr vezérőrnagy hevesen bírálta az indiai légierőt, amiért az átlépte a Kasmír két részét elválasztó vonalat.
Az állami kézben lévő Radio Pakistan műsorszolgáltató társaság idézi Mahmúd Sah Kuresi pakisztáni külügyminiszter szavait, aki reményének adott hangot, hogy a józan ész győzedelmeskedik Indiában.
A pakisztáni hadsereg korábban arról számolt be, hogy indiai katonai repülők léptek be területére a vitatott hovatartozású Kasmírban, és "kiengedték rakományukat".
A két ország között fokozódott a feszültség, miután február 14-én Kasmír indiai felügyelet alatt álló részén megölték egy félkatonai szervezet - az indiai rendőrség tartalékos ereje - 40 tagját.
A merénylő, egy helyi fiatal a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege) nevű iszlamista katonai csoporthoz tartozott. Újdelhi azzal vádolta meg a pakisztáni titkosszolgálatot, hogy köze volt a merénylethez.
India azóta - egyebek mellett - 200 százalékos vámtarifát vetett ki a pakisztáni termékekre. A pakisztáni belügyminisztérium pénteken közölte, hogy újra betiltottak két segélyszervezetet, amely a Laskar-e-Tajíba nevű iszlamista csoport alapítójához, Hafiz Szaeedhez köthető.
Iszlámábádon a kasmíri merényletet követően fokozódott a nemzetközi nyomás, hogy lépjen fel szigorúbban a szélsőségesek ellen.
Szaeed régóta szerepel a nemzetközi terrorizmus támogatóinak feketelistáján. Az Egyesült Államok és India számos véres merényletet ír a Laskar-e-Tajíba számlájára, köztük a 2008-as mumbai támadást, amelyben 166-an vesztették életüket. Washington 10 millió dollárt (mintegy 2,8 milliárd forint) ajánlott fel a Pakisztánban élő Szaeed nyomravezetőjének. Szaeed azt állította, hogy a két segélyszervezet, a Dzsamaat-ud-Dava és a Falah-e-Inszaniat Alapítvány nem rendelkezik szélsőséges kapcsolatokkal, és sokat tesz a szegények sorsának jobbra fordításáért. Jahja Mudzsáhid, a Dzsamaat-ud-Dava szóvivője közölte, hogy mindkét szervezet bírósághoz fordul a tilalom felfüggesztéséért. Iszlámábád tavaly már egyszer ideiglenesen betiltotta a két segélyszervezetet.
A Laskar-e-Tajíba évek óta tiltólistán van Pakisztánban, de kiterjedt jótékonysági szárnya, amely számos oktatási intézményt, kórházat és mentőszolgálatot, illetve egy kiadót is működtet, továbbra is szabadon végzi tevékenységét.