A Nikkei japán gazdasági lapnak adott interjúban kijelentette: a Nissan autógyár japán vezetői azért távolították el elnöki posztjáról, hogy ezzel akadályozzák meg a Renault és a Nissan autógyárak közötti együttműködés szorosabbra vonását.

Carlos Ghosnt november 19-én vették őrizetbe Tokióban és előzetes letartóztatásba is helyezték azzal a váddal, hogy 2010 és 2015 között a tényleges 10 milliárd jen (78 millió euró) jövedelmének csak mintegy a fele szerepelt a Nissan tőzsdei jelentéseiben. Előzetes letartóztatása december 10-én járt le. Aznap új vádakkal ismét letartóztatták. Az új vád szerint a 2015-től 2018-ig terjedő időszakban 2,9 milliárd jen jövedelem szerepelt az értékpapír-felügyeletnek benyújtott beszámolókban a tényleges 7,2 milliárd jen helyett. December 21-én újabb letartóztatási parancsot adtak ki ellene a saját befektetései veszteségeinek átkönyvelése vádjával.

A Nissan volt elnöke a japán Nikkei gazdasági lapban szerdán megjelent interjúban ártatlanságát hangoztatta és kijelentette, hogy

letartóztatása a vezetőség ellene elkövetett árulásának és összeesküvésének az eredménye.

Carlos Ghosn januári bírósági meghallgatásán, tavaly novemberi letartóztatása óta első nyilvános szereplésén is tiltakozott az ellene felhozott vádak ellen és ártatlannak vallotta magát. "Ártatlan vagyok minden ellenem felhozott vádban. Mindig becsülettel láttam el a feladatomat és több évtizedes pályafutásom során soha semmilyen szabálytalanságot nem vetettek a szememre" - nyilatkozta a leváltott cégvezér. Kijelentette:

"Jogtalanul lettem megvádolva és méltánytalanul tartanak fogva megalapozatlan vádak alapján."

Carlos Ghosn 1999 júniusában a Renault delegáltjaként ügyvezető igazgatóként kezdte pályafutását a Nissannál és nevéhez fűződik a cég megmentése a csődtől. 2000-ben a Nissan elnökévé, majd 2001-ben vezérigazgatójává lépett elő, mely utóbbi posztot 2017-ig tartotta meg.

A Renault-Nissan-Mitsubishi autóipari együttműködés két japán tagja letartóztatását követően napokon belül minden feladatából felmentette a cégvezért. A Renault SA felügyelő bizottsága viszont akkor még nem váltotta le posztjáról Carlos Ghonst, hanem "akadályoztatása idejére" helyettes ügyvezető igazgatót bízott meg feladatai ellátásával. A Renault csak az idén januárban nevezte ki az elnöki posztjáról lemondott Carlos Ghosn utódját a francia Michelin abroncsgyárat is vezető Jean-Dominique Senard személyében. Az új elnök kinevezésével párhuzamosan a megbízott vezérigazgatót, Thierry Bolloret is véglegesítette hivatalában.

A Renault 43,4 százalékos szavazó részesedéssel rendelkezik a Nissanban, az pedig 15 százalékos nem szavazó részesedéssel a francia autógyárban. Az együttműködés harmadik tagja, a Mitsubishi 34 százalékban van a Nissan tulajdonában. A Nikkei lapnak adott interjúban Carlos Ghosn elmondta, hogy az autógyárak közötti integráció szorosabbra vonásán, "egy holding vállalaton belüli autonóm működés" kialakításán dolgozott.

A Kyodo hírügynökség szerdai beszámolója szerint a japán Nissan Motor Co., a francia Renault SA és a japán Mitsubishi Motors Corp. autógyárak együttesen 10,75 millió autót értékesítettek tavaly és ezzel a második helyen végeztek a 10,83 milliós eladással a világranglista élén álló Volkswagen AG mögött. A Nissan-Renault-Mitsubishi tavaly 1,4 százalékkal, a Volkswagen 0,9 százalékkal növelte eladásait.

A harmadik helyre 10,59 millió, az előző évinél 2,0 százalékkal több jármű eladásával a Toyota Motor Corp. került a csoporthoz tartozó Daihatsu Motor Co. autógyár és Hino Motors Ltd. teherautó gyár eladásaival együtt.

A General Motors még nem közölte tavalyi értékesítési adatait, de az szakmai körök szerint elmarad a Toyota csoport eladásai mögött.