Az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén a figyelem középpontjában egyebek mellett a lengyelországi és magyarországi jogállamiság helyzetéről folytatott megbeszélés állt, amelynek keretében kitértek a Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikke szerint indított eljárásra is.

Az államtitkár az ülést követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, politikai vita zajlik az Európai Unióban, amelynek a fő témája a migráció és a bevándorlás, célkeresztjében pedig Magyarország áll.

A brüsszeli bevándorláspárti elit azért támadja Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy nem akarnak hazájukból bevándorló országot. Világos az is, hogy politkailag támadják azokat a tagállamokat, amelyek úgy döntöttek, hogy kilépnek az ENSZ migrációs csomagjából és nem vesznek részt annak további tárgyalásában - húzta alá.

Mint elmondta, a jogállamiságról folytatott, a közintézményekbe vetetett bizalmat vizsgáló általános éves napirendi pont tárgyalása alkalmával az ülésen hangsúlyozta, a bizalom alapja nemzeti és uniós szinten egyaránt az, hogy a döntésekbe a polgárokat mindig be kell vonni. Noha az Európai Unió iránti bizalom uniós átlagon felüli a magyarok körében,

az uniós intézményekbe vetett bizalmukat jelentősen rontja, hogy az Európai Parlamentben a valóságnak nem megfelelő állítások hangzanak el Magyarországról

- emelte ki.

Hozzátette, a közintézményekbe vetett bizalmat növeli az is, hogy Magyarország gazdasági tevékenysége jelentősen javul, már 2010-ben csökkentette az államadósságot és a költségvetési hiányt.

Takács Szabolcs a 2020 utáni hétéves uniós költségvetést érintően elmondta, addig, amíg az Európai Bizottság a következő költségvetésben az uniós intézményi bürokrácia növelését irányozza elő, addig Magyarország a kormányzati bürokrácia csökkentéséről döntött, és folyamatos lépéseket tesz a közigazgatás modernizációja érdekében.

Magyar és közép-európai szempontból aggasztó, hogy az Európai Bizottság javaslata "minden kétséget kizáróan a testület politikai ambícióit szolgálja, amelyeket az európai emberek érdeke elé helyez" - húzta alá.

"Noha még csak a tárgyalás kezdeti szakaszban vagyunk, biztosítani kell, hogy abban minden tagállam álláspontja egyenlő mértékben tükröződjön" - fogalmazott.

Magyarország úgy értékeli, hogy a tárgyalási keret nem kiegyensúlyozott, az jobban figyelembe veszi a nettó befizető országok elképzeléseit, ezért azt jelentősen módosítani kell - közölte az államtitkár.

"Elfogadhatatlannak és indokolatlannak tartjuk azt is, hogy az uniós bizottság Európa szegényebb régióitól a gazdagabbak felé csoportosítaná át a felzárkózást segítő forrásokat,

amely elképzelés nyíltan szembe meg az uniós szerződésekkel és aláássa a belső piac és az egész unió érdekeit. Egy ilyen alapokon nyugvó többéves költségvetési keretet Magyarország nem fog tudni támogatni - tette hozzá Takács Szabolcs.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a tanácsülést megelőző, de a tanács részének nem tekinthető, az osztrák elnökség által összehívott külön ülésen Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő és Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke arra szólították fel az uniós ügyekkel foglalkozó tagállami képviselőket, állapítsák meg, hogy Magyarországon veszélyben vannak-e az uniós értékek.

Az ülésen részt vevő Judith Sargentini kijelentette,

a jelentés elfogadása egyértelmű jel, hogy határozott vonalat kell húzni,

amikor egy tagállamban megsértik a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok közös értékeit.

"Most a tagállamoknak kell gyorsan, nyíltan és hatékonyan cselekedniük" - fogalmazott.

A képviselő aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon további fejlemények történtek a jelentés elfogadása óta. Egy nemrégiben megszavazott új törvény például tovább sérti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét - jegyezte meg. Sargentini hozzátette, arra kéri a tagállamokat, hogy hívjanak össze formális tanácsülést is a magyar jogállamiság kérdésének megtárgyalásáról.

Claude Moraes felszólalásában aláhúzta, a tagállamok képviselőivel folytatott hétfői előkészítő megbeszélés semmiképpen sem tekinthető hivatalos tanácsi ülésnek és szintén reményét fejezte ki, hogy formális ülésre is sor kerület a Magyarországot érintő ügyről.

Az Európai Parlament szeptemberben szavazta meg a magyar jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, amelynek alapján megindították az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

A dokumentum kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.