Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Új szíriai alaptörvényt szeretne Recep Tayyip Erdogan

Az ezt megalkotó alkotmányozó bizottság létrehozását sürgette a török elnök szombaton a szíriai helyzetről Isztambulban tartott török-orosz-francia-német csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Álláspontja szerint a testületet még az idén fel kellene állítani.

A török államfő az esemény házigazdájaként Vlagyimir Putyin orosz elnököt, Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt fogadta Isztambulban, de részt vett a találkozón Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja is.

A csúcstalálkozó fő céljául a szíriai polgárháború katonai megoldása helyett a politikai megoldás előmozdítását tűzték ki.

Putyin: meg kell tisztítani Szíriát a radikális erőktől

Teljesen meg kell tisztítani Szíriát a radikális erőktől, miután az erőszakos cselekmények alábbhagytak az országban - hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Elégedettségének adott hangot ugyanakkor amiatt, hogy "Szíria nagy része megtisztult a radikálisoktól és az konfliktus sújtotta ország lépésről lépésre a béke irányába tart". Hangsúlyozta: a 2011 márciusa tartó szíriai polgárháború megoldását csak diplomáciai úton lehet elérni.

Merkel: az ENSZ-en belül kell megoldást találni

A szíriai polgárháború politikai megoldását az ENSZ keretein belül kell megtalálni - jelentette ki a német kancellár. Angela Merkel egyúttal a folyamat későbbi állomására utalva jelezte: Szíriában olyan választásokra lesz szükség, amelyen "az ország népének egésze" leadhatja szavazatát.

A német kancellárral szemben a damaszkuszi vezetés ellenzi, hogy egy ENSZ által javasolt delegáció is része legyen az új szíriai alaptörvényt összeállító alkotmányozó bizottságnak. Eddig az ellenzéki és a kormányküldöttség összetételéről sikerült megállapodni - közölte múlt szerdán Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja, aki szombaton jelen volt az isztambuli csúcstalálkozón.

Fenntartható tűzszüntetet szeretne Macron

Az északnyugat-szíriai Idlíbben tartós és fenntartható tűzszünetre van szükség a kormányerők és a térséget ellenőrző lázadók között - hangsúlyozta a francia elnök. Emmanuel Macron szerint egy esetleges támadás Idlíb térsége ellen humanitárius szempontból elfogadhatatlan. Ez az ottani terrorista csoportok elvándorlását hozná magával, és egy újabb menekülthullámot idézne elő - tette hozzá.

A szeptember 17-én megkötött orosz-török megállapodás elhárította Damaszkusz Idlíb elleni azonnali offenzívájának eshetőségét, de az egyezmény megvalósítása bizonytalan. Az egyezmény 15-20 kilométeres demilitarizált övezetet jelölt ki, ahonnan október 15-ig a lázadóknak ki kellett volna vonulniuk, azonban a dzsihadisták ezt nem tették meg. A szíriai vezetés szerint az idlíbi helyzet tarthatatlanná válhat.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×