eur:
411.41
usd:
390.93
bux:
79064.43
2024. november 21. csütörtök Olivér

Az ukránok felének nincs ellenére az "egyházszakadás"

Ukrajnában jelenleg három részre szakadt ortodox egyház működik. Oroszország nem ismeri el a kijevi patriarchátust, amely most - a konstantinápolyi szinódus döntése nyomán - önálló lesz. Oroszország ezt az elmúlt ezer év legnagyobb keresztény egyházszakadásának tartja.

Az ukránok 54 százaléka pozitívan viszonyul az egységes és önálló, azaz Moszkvától független, nemzeti ukrán ortodox egyház létrehozásának ötletéhez - derült ki a Rejting neves ukrán közvélemény-kutatási csoport frissen végzett felméréséből, amelynek eredményét az UNIAN hírügynökség ismertette.

Ellentétes véleményt a megkérdezettek 19 százaléka fogalmazott meg, ugyancsak 19 százalékuk pedig közömbösen viszonyul ehhez a kérdéshez.

Magas a támogatottsága az ukrán ortodox egyház autokefáliájának, azaz önállóságának az ország nyugati (68 százalék) és középső részében (58 százalék). Az ország déli részében ez az arány 45, a keleti régiókban pedig 37 százalékos. A déli és keleti országrészekben Ukrajna többi régiójához mérten ezzel együtt többen vannak azok, akik negatívan vagy közömbösen viszonyulnak a kérdéshez, arányuk nagyjából a megkérdezettek 25-25 százaléka.

Felekezetek szerinti bontásban a legtöbben a görög katolikus egyház és a kijevi patriarchátus hívei közül támogatják az önálló ukrán ortodox egyház létrejöttét, ők a megkérdezettek több mint 75 százalékát alkotják. A többi egyház híveinek körülbelül a fele viszonyul a kérdéshez kedvezően. A moszkvai patriarchátus híveinek több mint fele viszont elutasító az autokefáliával szemben. Mindazonáltal 28 százalékuk adta azt a választ, hogy kedvezően áll hozzá az önálló ukrán ortodox egyház megteremtéséhez.

A Rejting a felmérést szeptember 27. és október 4. között végezte. Személyes interjúk során kétezer nagykorú személyt kérdeztek meg.

Három részre szakadt egyház

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkához azzal a kéréssel, hogy adjon autokefáliát, azaz önállóságot a most még az orosz ortodox egyház joghatósága alá tartozó ukrán ortodox egyháznak.

A folyamat elindult, Konstantinápoly kijelentette, hogy joga van az ökumenikus pátriárkának döntenie a kérdésben, továbbá Konstantinápoly visszavette joghatóságát az ukrán ortodox egyház fölött Moszkvától. A konstantinápolyi szinódus múlt heti döntése alapján amint létrejön az egyesített ukrán ortodox egyház, az ökumenikus pátriárka megadja az új egyházvezetőnek a tomoszt, vagyis az önállóságról szóló iratot.

Ukrajnában jelenleg három részre szakadt ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátus az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. A kijevi patriarchátus 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismeri el a kijevi patriarchátus függetlenségét, szakadárnak tekinti. A harmadik az autokefál ortodox egyház, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekint.

A ukrán egyház autokefállá válását Moszkva hevesen ellenzi, az orosz világi és politikai vezetés egyaránt az évezred egyházszakadásának nevezi. Az orosz ortodox egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán hétfőn úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarchátussal.

Címlapról ajánljuk
Hová merült a GUGI, az orosz mélytengeri különleges egység?

Hová merült a GUGI, az orosz mélytengeri különleges egység?

Nyugati illetékesek már a mostani, állítólagos tengeri szabotázs előtt emlegették az orosz flotta különleges egységét, a GUGI-t. Források szerint ez egy olyan elit egység, amely titkos és különösen összetett feladatokra képes a tenger mélyén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Átvitte mestertervét von der Leyen – politikai fondorlatok után jön a hatalomátvétel

Átvitte mestertervét von der Leyen – politikai fondorlatok után jön a hatalomátvétel

Hosszas tárgyalások és politikai csatározások után december 1-jén hivatalba léphet a második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. Az Európai Parlament frakciói végül szerdán jutottak megállapodásra a biztosok kinevezéséről, lehetővé téve a testület eredeti menetrend szerinti munkakezdését. A döntés előfeltétele volt hat alelnök és több vitatott jelölt jóváhagyása, amelyek kapcsán hetekig tartottak az egyeztetések. Az egyik központi figura Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt volt, akitől több területet elvontak, hogy a képviselők megszavazzák és így jöhessen a brüsszeli hatalomátvétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×