eur:
411.19
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Brüsszel, 2017. december 7.Az Európai Parlament (EP) által közreadott képen Judith Sargentini, az Európai Parlament zöld párti frakciójának holland képviselője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára (b-j) részt vesz az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott meghallgatásán Brüsszelben 2017. december 7-én. (MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel)
Nyitókép: Dominique Hommel

Elfogadták a Sargentini-jelentést

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést.

A Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő nevéhez köthető dokumentum szavazásán 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott.

A dokumentum szerint a Magyarországon fennáll a veszélye az európai értékek súlyos és módszeres megsértésének, s ezért indokolt a hetedik cikk szerinti eljárás megindítása.

A képviselők szerint a magyar helyzet kedvezőtlen irányban befolyásolja az Unióról kialakult képet, és világszerte hitelteleníti az alapjogok, az emberi jogok és a demokrácia melletti európai kiállást.

Az Európai Parlament aggályai leginkább az alábbi területekre fókuszálnak:

  • az alkotmányos és a választási rendszer működése,
  • az igazságszolgáltatás függetlensége,
  • korrupció és összeférhetetlenség,
  • a magánélet védelme és az adatvédelem,
  • a véleménynyilvánítás szabadsága,
  • a tudományos élet szabadsága,
  • vallásszabadság,
  • egyesülési szabadság,
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog,
  • a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai,
  • a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai, és
  • szociális jogok.

Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő kijelentette: „súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az Unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak. Ezért lép közbe a Parlament.”

A Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a szakbizottság.

A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által összeállított dokumentum várhatóan ősszel kerül a plenáris ülés elé.

A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Szijjártó: koncepciós eljárás zajlott

Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) szavazott a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről.

A tárcavezető úgy fogalmazott: "sajnos mi a magyar történelemből számtalan hasonló eljárásra emlékszünk, amikor az ítélet már megírásra került azelőtt, hogy az eljárást megkezdték volna".

Megjegyezte: ebben az eljárásban Brüsszelt egyetlen dolog nem érdekelte, mégpedig a valóság.

Súlyos vita van Brüsszel és Magyarország között a migrációval kapcsolatban - mutatott rá. Kifejtette: Brüsszelben "a migrációt és az ezen keresztül megvalósuló európai népességcserét tekintik értéknek".

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ezzel szemben "mi a biztonságot, a család, a keresztény kultúra védelmét és a munka megbecsülését tekintjük olyan európai értékeknek, amelyeket követni, képviselni és védeni kell".

Közölte: jól látszik, hogy "Brüsszelben Soros György kottájából játszanak, Soros György nézeteit és érdekeit képviselik, mi pedig Magyarországon a magyar emberek érdekeit nézzük". Ezért "természetesen kitartunk az illegális migrációval szembeni politikánk mellett, és nem fogjuk engedni, hogy egyetlenegy illegális bevándorló is betegye a lábát Magyarországra" - mondta.

A külügyminiszter hangsúlyozta: megvédjük Magyarország és a magyar emberek biztonságát.

Arra is kitért, hogy azok a politikusok, akik most "egy koncepciós eljárás végén politikai ítéletet mondtak Magyarországról", semmilyen jogosultsággal nem rendelkeznek arra, hogy a magyar embereket elítéljék, "minősítgessék", támadják. Majd a magyar emberek mondanak ítéletet e politikusok brüsszeli teljesítményéről jövőre az európai parlamenti választáson - közölte Szijjártó Péter.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×