Infostart.hu
eur:
379.8
usd:
324.9
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Dublin, 2018. május 26.Résztvevők a dublini eredményvárón 2018. május 26-án, az abortusz esetleges liberalizálásáról szóló népszavazás másnapján. Az exit poll eredmények szerint az írek nagy többsége a terhességmegszakítás liberalizálását támogatta a referendumon. A jelenleg hatályos írországi jogszabály a legszigorúbb Európában: nemi erőszak, vérfertőzés vagy a magzat fejlődési rendellenessége sem indok az abortuszra. (MTI/EPA/Aidan Crawley)
Nyitókép: AIDAN CRAWLEY

Kétharmadot kapott az abortuszliberalizáció Írországban

Az ír választók jelentős többsége, 66,4 százaléka támogatta a terhességmegszakításokra vonatkozó teljes tilalom eltörlését a pénteken megrendezett népszavazáson a hivatalos végeredmény szerint - jelentette be szombat este az ír választási bizottság.

A 40 választókerületben leadott valamennyi szavazat összesítése szerint a résztvevők 33,6 százaléka szavazott nemmel. Az igenek egy kivétellel az összes körzetben többséget szereztek, egyedül Donegal megyében szavaztak többen az abortusz tilalmának feloldása ellen. A főváros, Dublin egyes részein az igen szavazatok aránya elérte a 79 százalékot.

A voksoláson a választásra jogosultak több mint 64 százaléka vett részt, ami az egyik legmagasabb részvételi arány az írországi népszavazások történetében.

Meglepetés a nagy többség

Az igenek kétharmados fölénye némi meglepetést okozott, mert a szavazás előtt közzétett közvélemény-kutatások az abortusz liberalizációjának 56-58 százalék körüli támogatottságot jósolták. A végeredmény kihirdetése után ezrek gyülekeztek Dublin belvárosában, hogy az igenek győzelmét ünnepeljék.

A referendumon feltett kérdés az ír alkotmány 1983-ban elfogadott, az abortuszt gyakorlatilag kivételek nélkül tiltó, 8. módosításának eltörlésére vonatkozott. A jelenleg hatályos írországi jogszabály a legszigorúbb Európában: nemi erőszak, vérfertőzés vagy a magzat fejlődési rendellenessége sem indok az abortuszra. Egyetlen kivételes esetben engedélyezik a terhesség megszakítását: ha a terhesség veszélyezteti a várandós nő életét. Ellenkező esetben az abortusz 14 évi börtönnel büntethető. Eddig évente több ezer ír nő utazott külföldre - elsősorban Nagy-Britanniába -, hogy megszakítsa a terhességét.

A dublini kormány is az igenek mellett kampányolt. A parlament várhatóan még az idén új törvényt fogad el, amely lehetővé teszi majd az abortuszt a terhesség első 12 hetében, utána pedig rendkívüli esetekben.

Történelmi nap

Leo Varadkar ír kormányfő a hivatalos eredmény bejelentése után azt mondta, hogy történelmi nap a referendum Írország számára, és az igenek a következő generáció érdekében kerültek többségbe. Hangsúlyozta: az ír nőkkel szembeni több évtizedes rossz bánásmódot nem lehet meg nem történtté tenni, viszont a népszavazással biztosították, hogy ennek ne kelljen tovább ismétlődnie. Hozzátette: biztosítja mindazokat, akik nemmel szavaztak, hogy Írország továbbra is ugyanaz az ország marad, csak egy kicsit toleránsabb, nyitottabb és tiszteletteljesebb hely lesz.

Korábban a kormányfő az utóbbi tíz-húsz évben végbement "csendes forradalom tetőzésének" nevezte az igenek nagy arányú győzelmét a népszavazáson. "Az emberek kinyilvánították, hogy egy modern országnak való modern alkotmányt akarunk, hogy megbízunk a nőkben, és hogy tiszteletben tartjuk, hogy helyes döntéseket hoznak a saját egészségügyi ellátásukat érintő kérdésekben" - mondta a kormányfő Dublinban újságíróknak még a végeredmény közzététele előtt.

Írország egyik legnagyobb abortuszellenes szervezete "történelmi jelentőségű tragédiaként" értékelte a referendum eredményét. John McGuirk, a Save the 8th nevű csoport elnöke azt mondta az ír televízióban: sokaknak lesz olyan érzése Írországban, hogy egy teljesen más országban ébredtek fel a népszavazás másnapján.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×