Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
316.12
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Hollandia, 2016. június 10.A Holland Biztonsági Testület (Dutch Safety Board) által 2016. június 10-én közreadott kép egy orosz gyártmányú Buk rakéta darabjáról, amely feltehetően a Kelet-Ukrajnában 2014 nyarán lezuhant maláj utasszállító katasztrófáját okozta. A Malaysia Airlines malajziai légitársaság Boeing 777-es utasszállítója 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen fedélzetén 298 emberrel. (MTI/EPA/ANP/Onderzoeksraad Voor DeVeiligheid)
Nyitókép: ONDERZOEKSRAAD VOOR DE VEILIGHEID

Moszkvát vádolják a maláj utasszállító lelövésével

Hollandia és Ausztrália bejelentette: Oroszországot felelősnek tartják a Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépének 2014-es tragédiájáért. Moszkva ezúttal is cáfol.

Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországnak felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatán közlekedő utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti lelövésében - közölte a holland kabinet .

Nyilatkozatában a holland kormány arra kérte Oroszországot, hogy tevékenyen vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Hága, 2018. május 25.
Stef Blok holland külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Hágában 2018. május 25-én, ahol kijelentette, hogy Oroszországnak vállalnia kell felelősségét a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti lelövésében, és együtt kell működnie a tényfeltáró munkában az elszámoltathatóság érdekében. Az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai az előző napon közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette. (MTI/EPA/Bart Maat)
Hága, 2018. május 25. Stef Blok holland külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Hágában 2018. május 25-én, ahol kijelentette, hogy Oroszországnak vállalnia kell felelősségét a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti lelövésében, és együtt kell működnie a tényfeltáró munkában az elszámoltathatóság érdekében. (MTI/EPA/Bart Maat)

Stef Blok holland külügyminiszter aláhúzta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel - tette hozzá. Kijelentette: a két ország arra kéri Moszkvát, ismerje el felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás céljából.

A holland és az ausztrál kormány várhatóan hivatalos jogi lépéseket tesz az orosz felelősség megállapítása érdekében

- tette hozzá.

Julie Bishop ausztrál külügyminiszter - Blokéval párhuzamosan - Canberrában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a bemutatott bizonyítékok ismeretében az egyetlen levonható ésszerű következetés Oroszország közvetlen felelőssége a katasztrófában. Mint elmondta, Ausztrália és Hollandia tájékoztatta Oroszországot a nemzetközi jog szerinti felelősségéről. Hozzátette: arra kérték Moszkvát, konstruktívan vegyen részt a tényfeltáró munkában, és keresse a jóvátétel lehetőségeit.

Hollandia, 2016. június 10.
A Holland Biztonsági Testület (Dutch Safety Board) által 2016. június 10-én közreadott kép egy orosz gyártmányú Buk rakéta darabjáról, amely feltehetően a Kelet-Ukrajnában 2014 nyarán lezuhant maláj utasszállító katasztrófáját okozta. A Malaysia Airlines malajziai légitársaság Boeing 777-es utasszállítója 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen fedélzetén 298 emberrel. (MTI/EPA/ANP/Onderzoeksraad Voor DeVeiligheid)
A Holland Biztonsági Testület (Dutch Safety Board) által 2016. június 10-én közreadott kép egy orosz gyártmányú Buk rakéta darabjáról, amely feltehetően a Kelet-Ukrajnában 2014 nyarán lezuhant maláj utasszállító katasztrófáját okozta. (MTI/EPA/ANP/Onderzoeksraad Voor DeVeiligheid)

Moszkva válasza

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a "holland nyomozók" szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét,

az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték

- közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.

A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.

"A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy - több mint valószínű - az ukrán fegyveres erők tulajdona" - hangoztatta a védelmi tárca.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva - az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy

mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.

Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területére.

"Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva" - mondta az orosz diplomácia vezetője.

Orosz szál

Az orosz külföldi katonai hírszerző ügynökség (GRU) embere az az ügynök, aki mások mellett felelőssé tehető a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövéséért - közölte az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit tényfeltáró platform pénteken. Az Orion vagy Andrej Ivanovics fedőnevű ügynökről van szó, akit szerintük a valóságban Oleg Ivannyikovnak hívnak.

A megállapítás szerint a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora.

Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is - közölték.

A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a teljes legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×