eur:
411.23
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Hollandia, 2016. június 10.A Holland Biztonsági Testület (Dutch Safety Board) által 2016. június 10-én közreadott kép egy orosz gyártmányú Buk rakéta darabjáról, amely feltehetően a Kelet-Ukrajnában 2014 nyarán lezuhant maláj utasszállító katasztrófáját okozta. A Malaysia Airlines malajziai légitársaság Boeing 777-es utasszállítója 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen fedélzetén 298 emberrel. (MTI/EPA/ANP/Onderzoeksraad Voor DeVeiligheid)
Nyitókép: ONDERZOEKSRAAD VOOR DE VEILIGHEID

Moszkvát vádolják a maláj utasszállító lelövésével

Hollandia és Ausztrália bejelentette: Oroszországot felelősnek tartják a Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépének 2014-es tragédiájáért. Moszkva ezúttal is cáfol.

Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországnak felelőssége van a maláj légitársaság MH17-es járatán közlekedő utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti lelövésében - közölte a holland kabinet .

Nyilatkozatában a holland kormány arra kérte Oroszországot, hogy tevékenyen vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Hága, 2018. május 25.
Stef Blok holland külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Hágában 2018. május 25-én, ahol kijelentette, hogy Oroszországnak vállalnia kell felelősségét a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti lelövésében, és együtt kell működnie a tényfeltáró munkában az elszámoltathatóság érdekében. Az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai az előző napon közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a legénység életét veszette. (MTI/EPA/Bart Maat)
Hága, 2018. május 25. Stef Blok holland külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Hágában 2018. május 25-én, ahol kijelentette, hogy Oroszországnak vállalnia kell felelősségét a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti lelövésében, és együtt kell működnie a tényfeltáró munkában az elszámoltathatóság érdekében. (MTI/EPA/Bart Maat)

Stef Blok holland külügyminiszter aláhúzta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel - tette hozzá. Kijelentette: a két ország arra kéri Moszkvát, ismerje el felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás céljából.

A holland és az ausztrál kormány várhatóan hivatalos jogi lépéseket tesz az orosz felelősség megállapítása érdekében

- tette hozzá.

Julie Bishop ausztrál külügyminiszter - Blokéval párhuzamosan - Canberrában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a bemutatott bizonyítékok ismeretében az egyetlen levonható ésszerű következetés Oroszország közvetlen felelőssége a katasztrófában. Mint elmondta, Ausztrália és Hollandia tájékoztatta Oroszországot a nemzetközi jog szerinti felelősségéről. Hozzátette: arra kérték Moszkvát, konstruktívan vegyen részt a tényfeltáró munkában, és keresse a jóvátétel lehetőségeit.

Hollandia, 2016. június 10.
A Holland Biztonsági Testület (Dutch Safety Board) által 2016. június 10-én közreadott kép egy orosz gyártmányú Buk rakéta darabjáról, amely feltehetően a Kelet-Ukrajnában 2014 nyarán lezuhant maláj utasszállító katasztrófáját okozta. A Malaysia Airlines malajziai légitársaság Boeing 777-es utasszállítója 2014. július 17-én zuhant le az oroszbarát ukrajnai szakadárok uralta donyecki területen fedélzetén 298 emberrel. (MTI/EPA/ANP/Onderzoeksraad Voor DeVeiligheid)
A Holland Biztonsági Testület (Dutch Safety Board) által 2016. június 10-én közreadott kép egy orosz gyártmányú Buk rakéta darabjáról, amely feltehetően a Kelet-Ukrajnában 2014 nyarán lezuhant maláj utasszállító katasztrófáját okozta. (MTI/EPA/ANP/Onderzoeksraad Voor DeVeiligheid)

Moszkva válasza

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a "holland nyomozók" szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét,

az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték

- közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.

A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak.

"A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy - több mint valószínű - az ukrán fegyveres erők tulajdona" - hangoztatta a védelmi tárca.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon nyilatkozva - az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal ügyéhez hasonlította a malajziai utasszállító lelövéséről folytatott nyomozást, felhívva a figyelmet arra, hogy

mindkét esetben úgy gyanúsították meg Oroszországot, hogy a nyomozást még le sem zárták.

Elmondta, hogy a nap folyamán telefonon felhívta őt holland hivatali partnere, Stef Blok, aki közölte vele: Hágának nincs kétsége afelől, hogy a Buk Oroszországból érkezett a Donyec-medence szakadárok által ellenőrzött területére.

"Érdeklődtem nála a tények felől, amelyek alátámaszthatnák ezeket az állításokat. Semmilyen tényeket nem hozott fel nekem. Azt mondta, azt akarják, hogy Oroszország segítsen ezeknek a tényeknek a megállapításában a semmi által meg nem erősített gyanú alapján. Emlékeztettem rá, hogy Oroszország bárki másnál nagyobb mértékben működött együtt ezzel a nyomozással, rengeteg információt szolgáltatva" - mondta az orosz diplomácia vezetője.

Orosz szál

Az orosz külföldi katonai hírszerző ügynökség (GRU) embere az az ügynök, aki mások mellett felelőssé tehető a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövéséért - közölte az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit tényfeltáró platform pénteken. Az Orion vagy Andrej Ivanovics fedőnevű ügynökről van szó, akit szerintük a valóságban Oleg Ivannyikovnak hívnak.

A megállapítás szerint a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora.

Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is - közölték.

A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a teljes legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×