Infostart.hu
eur:
362.85
usd:
311.13
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Frankfurt, 2018. január 29.2017. augusztus 2-án Frankfurtban készített kép egy dízel Volkswagen kipufogóiról. Német újságok 2018. január 28-i beszámolói szerint a Volkswagen, a Daimler és a BMW által alapított és időközben már megszűnt, a szállítási szektor környezeti és egészségügyi helyzetével foglalkozó európai kutatócsoport (EUGT) megbízásából az aacheni Egyetemi Kórház egyik intézete 25 emberen tanulmányozta a dízel üzemanyag füstjében lévő egyik gáz, a nitrogén-dioxid (NO2) hatását. (MTI/AP/Michael Probst)
Nyitókép: Michael Probst

Vádat emeltek a Volkswagen volt vezetője ellen

Amerikai szövetségi nyomozók bejelentették Detroitban, hogy egy nagyesküdtszék vádat emelt Martin Winterkorn, a Volkswagen volt vezetője ellen a német autógyár környezetvédelmi csalása ügyében.

A vádemelés már márciusban megtörtént, de eddig titokban tartották, nyilvánosságra hozatalát a VW éves németországi igazgatósági ülésére időzítették.

Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (EPA) 2015 szeptemberében vádolta meg a céget azzal, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járművébe, amely érzékeli, ha mérik a motor károsanyag-kibocsátását. Így az autók a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálták. A csalást akkor már legalább hat éve folytatta a gyár az EPA szerint. Az ügy világszerte a gyár mintegy 11 millió gépjárművét érintette, ezek közül 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

Winterkorn a botrány kipattanása után nem sokkal lemondott. Tavaly januárban azt vallotta berlini parlamenti meghallgatásán, hogy sokáig nem tudott a csalásról, és ha tudott volna, akkor leállíttatta volna. A Volkswagen kezdetben azt állította, hogy a szoftverről csak alacsony szintű vezetők tudtak.

Ezzel szemben Jeff Sessions amerikai igazságügy-miniszter a vádakat idézve azt írta csütörtökön közleményben: a csaló szoftverről Winterkornt már 2014 májusában, majd 2015 júliusában tájékoztatták, és ő más magas rangú vezetőkkel közösen úgy döntött, hogy "folytatják a manipulációt és az amerikai hatóságok becsapását".

Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a vezetésből kik tudtak az ügyről Winterkornon kívül. Eddig összesen kilenc ember ellen indítottak eljárást az Egyesült Államokban, közülük ketten bűnösnek vallották magukat, és már börtönbüntetésre ítélték őket. Többen valószínűleg Németországban tartózkodnak, és kicsi a valószínűsége, hogy a német hatóságok kiadják őket az amerikai igazságszolgáltatásnak. Sessions hivatalának szóvivője Winterkornról is csak annyit mondott csütörtökön, hogy nincs amerikai őrizetben. A volt elnök-vezérigazgató feltehetőleg szintén Németországban tartózkodik. Winterkornt akár 25 évi börtönre és 275 ezer dollár pénzbüntetésre ítélhetik.

A VW dízelbotrányában azonban a német igazságszolgáltatás is nyomoz, és elképzelhető, hogy Németországban is eljárást indítanak több cégvezető ellen.

Maga a VW tavaly ismerte el a csalást, az igazságszolgáltatás akadályozását és a hamis tanúzást az amerikai igazságügy-minisztériummal kötött megállapodása keretében. A megállapodás szerint a cég 4,3 milliárd dollár kártérítést fizet, ezen felül 25 milliárd dollárt költ az Egyesült Államokban az autótulajdonosok, a környezetvédelmi hivatalok, a szövetségi államok és a kereskedők követeléseinek kielégítésére, valamint felajánlotta, hogy visszavásárol 500 ezer környezetszennyező autót.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×