INFORÁDIÓ 
2019. január 22. kedd
Artúr, Vince

sargentini-jelentés

7-es cikkely

európai unió

magyarország

jogállamiság

Brüsszel, 2018. április 26. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal Brüsszelben, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén, ahol bemutatták Judith Sargentini Magyarországról készülő különjelentésének tervezetét 2018. április 26-án. Mellette Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára (j). MTI Fotó: Kkm

Súlyos magyarországi kockázatról ír a Sargentini-tervezet

Infostart / MTI

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása - áll a csütörtökön Brüsszelben bemutatott Sargentini-tervezetben. Szijjártó Péter szerint minősített hazugságok gyűjteménye a tervezet, és szerinte várhatóan a jövőben is fenn fog maradni a vita a magyar kormány és a LIBE között.

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása - áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő magyar különjelentés csütörtökön Brüsszelben bemutatott tervezetében.

Az ülésen több képviselő is élesen bírálta a magyarországi helyzetet.

Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő közölte, nem csak az uniós jogszabályok végrehajtását vizsgálják, hanem elsősorban azt, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak cselekednie kell. Elmondta, munkája során megpróbált széles körben tájékozódni a helyzetről, a pártpolitikát háttérbe szorítva, s többek között az Európa Tanács, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményére, illetve nemzetközi bíróságok ítéleteire támaszkodott.

Roberta Metsola néppárti "árnyékelőadó" először a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó jogszabályról beszélt, amely a véleménye szerint aránytalanul súlyosan érinti az NGO-k működését és ellentétes az unió értékeivel, majd érintette a felsőoktatási törvényt, mondván, az veszélyezteti a tudományos élet szabadságát.

Josef Weidenholzer szociáldemokrata "árnyékelőadó" aláhúzta, hogy a magyar jogállamisági helyzet nagyon régóta napirenden van, márpedig ezen problémákat nem lehet tovább halogatni, ugyanis nem fognak megoldódni maguktól. Leszögezte, hogy Magyarországon a liberális demokráciamodell súlyos veszélynek van kitéve, a liberális elvek nélkül azonban "kiürül, tartalom nélkülivé válik" a demokrácia.

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviselője arról számolt be, hogy olyan ügyekben állítják pellengérre a magyar kormányt, amelyek sok más tagállamban is problémát jelentenek. Példaként a kisebbségi jogokat hozta fel, miközben szerinte Magyarországon többet tettek a romák helyzetének javítására, mint számos más európai országban.

A liberális Nathalie Griesbeck kiemelte: a rendkívül kiegyensúlyozott tervezettel nem a magyarokat támadják, a választás legitimitását sem vonja senki kétségbe.

Szijjártó Péter: ezek minősített hazugságok

"Minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte a Magyarországról szóló különjelentés tervezetét Szijjártó Péter a LIBE csütörtöki ülésén, és kijelentette, hogy annak összeállításakor nem vették figyelembe a tényeket és a valóságot. Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a tervezet "egy koncepciós eljárás dokumentumának is elmenne". Kijelentette: azért bírálják Magyarországot, mert az ország útjában áll "a szélsőséges bevándorláspárti terveknek".

Felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter egyebek mellett a médiaszabadság és a civil szervezetek helyzetével foglalkozott, amelyről szerinte hazugságok szerepelnek a tervezetben. Közölte: Magyarországon a sajtó sokkal sokszínűbb, mint több nyugat-európai tagállamban, az országban működő mintegy 65 ezer civil szervezet közül pedig mindössze néhány "panaszkodik", azok, amelyek "nagyon komoly pénzügyi támogatásban részesülnek külföldről és nyíltan politikai szereplővé váltak".

A tárcavezető aláhúzta, a külső beavatkozási kísérletek ellenére április elején fölényes választási győzelmet arattak a kormánypártok, amiből az látszik, hogy az emberek más következtetésekre jutottak Magyarország elmúlt nyolc évéről, mint a LIBE tagjai. Ennek kapcsán felszólította a szakbizottságot, hogy "tartsák tiszteletben a magyar emberek demokratikus döntését, ne kérdőjelezzék meg, ne minősítgessék a magyar népakaratot".

Szijjártó: maradni fog a vita

Hozzátette, a "kíméletlen" migrációs vita valószínűleg fennmarad Magyarország és a LIBE között, a kormány ugyanis nem fogja elfogadni a kötelező uniós kvótákat, és meg fogja őrizni Magyarországot magyar országnak. A bírálatok oka, hogy az ország útjában áll a "szélsőséges bevándorláspárti terveknek", a kormány azonban a magyar emberek akaratának megfelelően nem fogja hagyni a Soros-terv végrehajtását - fogalmazott.

Végezetül elmondta, hogy minden képviselőnek megküldték a jelentésben szereplő állítások tételes cáfolatát, Gál Kinga és Szájer József fideszes képviselők pedig módosító indítványokat fognak benyújtani a "hazugságok" korrigálására.

Sophia in 't Veld liberális képviselő azt mondta, az ülés klasszikus példája volt annak, hogy egy "tekintélyelvű rezsim összeesküvésekre hivatkozva folyamatosan áldozatként állítja be magát".

További menetrend

A képviselők május közepéig nyújthatnak be módosító javaslatokat a tervezethez, amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.

A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Nyitókép: KKM
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018